Fennállása legnagyobb és legköltségesebb fejlesztésébe fog a román hadsereg, amely a légvédelmi rendszertől kezdve a hadihajókon át a páncélozott csapatszállítókig megannyi harci eszközzel kívánja felújítani felszerelését. Mihai Tudose román miniszterelnök szerdán többórás megbeszélést folytatott a haderőreform végrehajtásáról kormánya védelmi és gazdasági miniszterével, valamint a hadsereg vezérkari főnökével, miután az Egyesült Államok jóváhagyta Patriot típusú rakéták eladását Romániának. A washingtoni külügyi tárca és a védelmi minisztérium bejelentése szerint Bukarest négymilliárd dollár értékben vásárol Patriot lég- és rakétavédelmi rendszert, minderről Klaus Johannis román államfő június elején tett washingtoni látogatásakor állapodott meg Donald Trump amerikai elnökkel. Szintén tegnap egyeztetett a rakétavásárról Hans Klemm amerikai nagykövettel Adrian Tutuianu román védelmi miniszter; utóbbi szerint a hét rakétaüteg beszerzése jelentősen növeli Románia védelmi kapacitását, megerősíti a NATO keleti szárnyának védelmét, nem utolsósorban pedig elmélyíti a román–amerikai stratégiai partnerséget.
Nicolae Ciuca, a román hadsereg vezérkari főnöke idén áprilisban jelentette be, hogy Románia – Lengyelországhoz hasonlóan – Patriot-rakéták vásárlását tervezi az Egyesült Államoktól. Románia jelenleg nem rendelkezik korszerű légvédelmi rakétarendszerrel, 2004-ben Hollandiától vásárolt nyolc Hawk-üteget 213 rakétával, ezeket azonban csupán részben korszerűsítették, emellett még a hatvanas években gyártott Sz–75 Volhov-rakétákat birtokol. Noha a románoknak a francia többségű MBDA hadiipari vállalat is ajánlatot tett Aster-rakétái eladására, a román–amerikai stratégiai partnerség okán Bukarestben magától értetődik a tengerentúli fegyverüzlet nyélbe ütése. Sőt miután tavaly a dél-romániai Deveselun üzembe helyezték a NATO keretében megvalósult amerikai rakétapajzsot, Bukarest jelezte az amerikai kormánynak, hogy vásárolna egy repülőszázadnyi F–16-os vadászgépet. Megjegyzendő, hogy a haderőfejlesztés részeként Románia tavaly már vásárolt tizenkét használt, szintén amerikai gyártmányú F–16-ost Portugáliától, pedig a svédek is kínálták a Gripenjeiket.
Egyébként a román haderőreform azt követően fordult egyenesbe, hogy Trump felhívásának eleget téve Johannis elnök „kikövetelte” a bukaresti kormánynál: az ország már idén összterméke 2 százalékát fordítsa védelemre. A parlament által májusban elfogadott, 9,3 milliárd euróra rúgó haderőfejlesztési csomag értelmében a román hadsereg nemcsak rakétavédelmi rendszerrel és új vadászgépflottával izmosodik, nagybevásárlást terveznek páncélozott csapatszállítókból, katonai terepjárókból, hadihajókból is. Dacian Ciolos szakértői kormánya például már 2016-ban határozatot fogadott el négy holland hadihajó beszerzéséről, a balliberális kabinet azonban idén márciusban arra hivatkozva hatálytalanította az 1,6 milliárd eurós tranzakciót, hogy arra nem bólintott rá előzetesen a parlament. Megfigyelők szerint nem kizárt, hogy a visszalépés mögött az áll: Románia hadihajót is az Egyesült Államoktól készül vásárolni.
