Trump és Putyin kezet fogott a lángoló Hamburgban, majd megegyezett Szíriáról

Megtörtént az orosz–amerikai elnöki kapcsolatfelvétel a G20-on, amelyet főként szélsőbalosok igyekeztek megzavarni.

Nem egy téma volt napirenden a világ 19 legjelentősebb fejlett és felzárkózó gazdaságát, valamint az Európai Uniót összefogó G20 csoport hamburgi találkozójának pénteki nyitónapján, de a közvélemény által leginkább várt mozzanat tekintetében legalább pozitívnak tűnik a mérleg. Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök kedvezően értékelte első találkozóját, amit már az a tény is alátámasztott, hogy nyilatkozatukat – dacolva a hidegháborút idéző nemzetközi hangulattal – együtt és nem külön-külön tették meg. Az elsőként megszólaló tengerentúli vezető „nagyon pozitívnak” nevezte az első személyes és hivatalos találkozót, amelyből mind az amerikai–orosz viszonyban, mind más érintettnek is sok kedvező fejlemény adódik. Orosz kollégája pedig kifejezte reményét, hogy a találkozónak lesznek eredményei, és hogy a fontos dolgokat nem lehet csak telefonbeszélgetés útján – amire már többször volt példa kettejük között – megoldani. A fotósok kedvéért a háromperces nyilatkozat közben a felek kétszer is kezet fogtak egymással, egyáltalán nem érződött, hogy egy nappal korábban Varsóban Trump még kemény elvárásokat fogalmazott meg a Kremllel szemben.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a két elnök találkozója után bejelentette: Trump és Putyin Szíria egyes részeire kiterjedő tűzszünetben állapodott meg, amely vasárnap déltől lép életbe. A Szíria délnyugati részén – Deraa és el-Kuneitra tartományban – kijelölt tűzszüneti övezetben a biztonságot az orosz katonai rendőrség fogja garantálni, az Egyesült Államokkal és Jordániával egyeztetve lépéseit – mondta Szergej Lavrov, aki szerint az amerikai fél kötelezettséget vállalt arra, hogy ellenőrzi a tűzszünet betartását ellenzéki oldalról.

Az orosz diplomácia vezetője kiemelte, hogy a két vezető első hivatalos, személyes megbeszélése „konstruktív légkörben” zajlott. Megállapodtak abban is, hogy Moszkva és Washington képviselői együttműködnek az ukrán válság megoldásáért.

Rex Tillerson amerikai külügyminiszter arról beszélt, hogy szó volt Bassár el-Aszad elnök sorsáról is. Az Egyesült Államok továbbra is úgy véli, hogy az elnöknek nem lehet szerepe az ország jövőjében, de az még kérdés, hogy miként távozik. A tűzszünetről szóló megállapodás részletein még dolgozni kell, de maga a megállapodás „annak az első jele, hogy az Egyesült Államok és Oroszország képes együttműködni”. Trump és Putyin megvitatta azt is, hogy a tűzszünet által érintett területen kívül még hol lehetne lecsendesíteni a harcokat – mondta Tillerson. Oroszország ugyanakkor Aszad legszorosabb szövetségese, és érdeke, hogy hatalmon maradjon, mert ettől függ az orosz befolyás a térségben.

Tillerson szerint a két vezető szinte nem is tudta abbahagyni az eszmecserét, és egy ponton Trump felesége bement hozzájuk, hogy a befejezésre kérje őket.

Miközben a falakon belül a világ legnagyobb hatalmú politikai vezetői tanácskoztak, az utcákon óriási volt a káosz: péntekre virradó éjjel ugyanis egy békésnek induló tüntetésbe erőszakos demonstrálók keveredtek, akik a rendőrökre támadtak, autókat és üzleteket gyújtottak fel. A tüntetésen főleg szélsőbaloldaliak és radikális zöldek vettek részt, a rendőrség gondjait állítólag főként az előbbiek szaporították. Az összecsapásokban – az adatok péntek reggeli összesítése alapján – 159 rendőr megsebesült, legalább 29 tüntetőt előállítottak, 15-öt őrizetbe vettek. A megsebesült tüntetők számát nem tartalmazza a rendőrségi statisztika. A hamburgi rendőrség állítólag erősítést is kért.

Tüntetők megtámadták azt a szállodát is, ahol a hírek szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök, Mun Dzsein dél-koreai államfő és Malcolm Turnbull ausztrál miniszterelnök lakik. Egy helyi lakos lapunknak elmondta, a hamburgiak úgy tudják, az óriási biztonsági kockázat miatt egyik szálloda sem vállalta Donald Trump elszállásolását, így az elnök egy villát bérelt ki a város gazdagok lakta negyedében. Hamburgban rendkívüli biztonsági intézkedéseket vezettek be, több biztonsági zónát alakítottak ki, a tanácskozásnak otthont adó konferencia-központ közelében lakókat pedig csak személyi igazolványuk felmutatásával engedik be. Az Elba folyó mentén ideiglenes szabadtéri börtönt alakítottak ki, ahol 400 embert tudnak elhelyezni.

A balhé központja Altona, Hamburg egyik kerülete – mondta a Magyar Nemzetnek nyilatkozó helyi lakos –, ám még a város egyébként csendes negyedeiben is folyamatos a szirénázás, és nem csitul a rendőrségi helikopterek zaja sem. A veszélyes zónában rengeteg bolt bezárt, néhánynak a kirakatát olyan módszerrel deszkázták be, ahogy a Karib-szigeteken szokás hurrikán idején. Bár Hamburgban hagyományosan nagyon erős a szélsőbaloldal, még így is meglepő, milyen szintű a káosz. Ennek egyik magyarázata, hogy a helyi rendőrség nagyjából ezer baloldali szélsőségest tart számon városszerte, közülük pedig 620 hajlamos erőszakos bűncselekményre. Ugyanez az arány a szélsőjobboldaliaknál 330-ból 140, a radikális iszlamistákkal kapcsolatot ápolók esetében pedig 640-ből 310. Ezek ugyan súlyos számok, mégis alacsonyabbak, mint a szélsőbal esetében. A jelenség jól rámutat arra, hogy miközben Európa- és Németország-szerte mindenki a radikális jobboldal és az iszlám fundamentalista ágának megerősödésétől tartott, surranópályán hasonlóan megerősödött a szélsőbaloldal erőszakos szubkultúrája.

Ha az amerikai–orosz személyes kapcsolatfelvétel és az utcai erőszak elvitte is a figyelem oroszlánrészét, a vendéglátó Angela Merkel német kancellár első nyilatkozata megerősítette, hogy nehéz tárgyalások folynak. Kemény megbeszélést folytattak a nemzetközi kereskedelemről, és a párizsi klímavédelmi egyezmény ügyében sincs teljes egyetértés a felek között. Merkel úgy fogalmazott, hogy a G20 csoport „legtöbb tagja” a szabad és méltányos nemzetközi kereskedelmi rendszer mellett foglalt állást. Ezzel nyilvánvalóan Trumpra célzott, aki – mind tavalyi választási kampányában, mind azóta – protekcionista hangokat hallatott, sőt intézkedéseket tett ebben a szellemben. Nem véletlen, hogy a kancellár asszony hozzátette: a kétnapos tanácskozás zárónyilatkozatán dolgozó diplomatákra, az úgynevezett serpákra sokórányi munka vár éjjel, hogy mindenki által elfogadható dokumentum készüljön. Az bizonyos, hogy a globális felmelegedés ügyében a kompromisszum közelébe se lehet menni, miután az amerikai elnök korábban bejelentette: az Egyesült Államok távozni kíván a párizsi egyezményből. A találkozót megelőző jóslatok szerint nem elképzelhetetlen, hogy – a G20-as ülések történetében példa nélkül álló módon – végül mégsem lesz zárónyilatkozat, vagy semmitmondóra sikeredik.

A szabadkereskedelemmel szorosan összefüggő téma, hogy miként lehet méltányosabbá, igazságosabbá tenni az úgynevezett globális értékláncokat. Ez azért is fontos, mert a multik az érdekeiknek leginkább megfelelő módon telepítik át különböző országokba a termékek előállításával és értékesítésével kapcsolatos tevékenységeiket. Ez a bírálatok szerint a munkavállalók kizsákmányolásához, lefelé tartó bér- és adóversenyhez vezethet.

Az átfogó nagy témák mellett persze aktualitások is helyet kaptak a G20 asztalán, illetve a csúccsal párhuzamosan lefolytatott két- és többoldalú találkozókon. Ilyen volt, hogy Trump, Mun Dzsein dél-koreai elnök, valamint Abe Sinzó japán miniszterelnök közös nyilatkozatot írt alá. Követelték az ENSZ Biztonsági Tanácsától, hogy új határozatot fogadjon el Észak-Korea e heti, nagy hatótávolságú rakétatesztjére válaszul. Dél-Korea magatartásán is lemérhető azonban, hogy a harciasság nem határtalan. Mun Dzsein ugyanis Putyinnal is találkozott, ott pedig azt mondta, hogy a keddi „nukleáris provokáció” ellenére a párbeszédet támogatja Észak-Koreával.

Trump találkozott mexikói kollégájával, Enrique Pena Nietóval is. A megbeszélésre tartva megismételte álláspontját, hogy a két ország határára építendő migránsellenes fal költségeit Mexikónak kell fizetnie.

Emmanuel Macron francia elnök pedig a kanadai kormányfővel, Justin Trudeau-val folytatott kétoldalú találkozója előtt – egyértelműen Trumpnak téve szemrehányást és a párizsi klímaegyezményre célozva – kijelentette: megvitatják „azt a közös kötelezettségvállalást, amelyre szükség van, amelyet meg kell védenünk, amikor azt egyesek megkérdőjelezik”.

Folytatódó zavargások

Péntek este is folytatódtak az erőszakos tüntetések, az összecsapásokban csaknem 200 rendőr sebesült meg. Helyszíni beszámolók szerint a tanácskozás helyszíne körüli városrészekben – St. Pauliban, Sternschanzében – helyenként nehezen áttekinthető helyzet alakult ki. A békés demonstrálók és nézelődők között elvegyülő szélsőbaloldali aktivisták kövekkel, palackokkal dobálják és tüzijáték-rakétákkal támadják a rendőröket, épületek felújításához használt állványokból és hulladékból barikádokat emelnek és gyújtogatnak. 

A német és osztrák rohamrendőrök vízágyúkkal megerősített egységei időnként óvatosan előrenyomulnak, megpróbálják kiszorítani a tüntetőket, aztán visszavonulnak, hogy ne mérgesedjen tovább a konfliktus, majd újrakezdődik a macska-egér játék. 

A rendőrség esti összesítése szerint az egy napja tartó zavargásokban 196 rendőr megsebesült. Súlyos sérült nincs közöttük. A csúcstalálkozó elleni tüntetések szervezői szerint soraikban 14 ember szenvedett kórházi kezelést igénylő sérüléseket. Hárman súlyos állapotban vannak. 

A zavargásokban résztvevő tüntetőket szervező csoport, a Block G20 sikeresnek tartja akcióikat. Szóvivőjük nyilatkozata szerint elérték mindazt, amit előre bejelentettek, megzavarták a tanácskozást, akadályozták a delegációk közlekedését és bejutottak elzárt területekre. (MTI)