Magyarországnak évek óta dédelgetett terve, hogy magyar hitel bevonásával vonatokat adjon el Egyiptomnak, hogy ezzel egyúttal új életet leheljen az egykor szebb napokat is megélt vasútgyártásba. 2014-ben Szijjártó Péter még államtitkár volt, Abdel-Fattáh esz-Szíszi pedig éppen hogy elfoglalta az elnöki széket, mikor a Népszabadság már arról cikkezett, hogy az Eximbank kedvezményes – akkor arról volt szó, akár húsz évre, egy százalékos kamattal, egymilliárd eurós – hitelével 700 vasúti kocsit adnánk el az észak-afrikai országnak. Az ötletet tavaly nyáron ismét felmelegítették: a híradások szerint Orbán Viktor és Szijjátó Péter kairói látogatása során az Eximbank aláírt egy olyan dokumentumot is, amely az egyiptomi államvasutak részére 700 vasúti kocsi gyártásával kapcsolatos finanszírozási ajánlatot tartalmaz. Hogy egyáltalán van-e a gyártáshoz Magyarországon megfelelő kapacitás, versenyképes-e az ajánlatunk, és megéri-e az egész üzlet nekünk, az azóta is vita tárgya, amire részletek nélkül nehéz választ adni.
Mindenesetre a témában azóta nagy a csend, ám hogy a háttérben mégis gőzerővel folyhatnak a tárgyalások, azt jól jelzik a megszaporodó kétoldalú találkozók. Hétfőn például ismét esz-Szíszi államfő látogatott Budapestre, ami a második vizitje volt 2015 óta. Mint fentebb írtuk, a magyar kormányfő tavaly járt Kairóban, Szijjártó Péter pedig külgazdasági és külügyminiszterként négyszer utazott már Egyiptomba. Habár a hétfői sajtótájékoztatón nem esett szó a vasúti beruházásról, beszédes, hogy az egyiptomi elnök közlekedési miniszterét is magával hozta, az egyiptomi médiában pedig nyíltan az egyik témaként emlegették a vasútfejlesztést. Hiába írta le Orbán Viktor úgy Egyiptomot, mint amely „politikai értelemben a szomszédunk”, ha nem lenne semmi konkrét az asztalon, aligha pörögtek volna fel ennyire a kétoldalú kapcsolatok.
Mint ismert, hétfőn hivatalos látogatásra érkezett Budapestre Abdel-Fattáh esz-Szíszi. Orbán Viktor magyar kormányfő sajtónyilatkozatában – az egyiptomi államfő társaságában – úgy fogalmazott: a politika világában a szorosabb együttműködés folyamata már előrehaladt, és számos gazdasági kérdésben is sikerült „ablakot nyitni”. A kormányfő arra számít, hogy hamarosan a magyar–egyiptomi gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok nagyságrendileg nőhetnek.
Nagyon úgy tűnik tehát, hogy egy ekkora üzlet megér annyit, hogy sutba dobjuk az emberi jogi aggályainkat.
Hétfőn egyébként az LMP amiatt bírálta a kormányt, amiért „diktátorokat és az emberi jogokat sárba tiprókat fogad”, és az MSZP is azt hányta Orbán Viktor szemére, hogy „mindent megtesz, hogy bekerüljön a diktátorok klubjába”.
Habár kétségtelen, hogy Egyiptom nem a demokrácia fellegvára, – éppen vasárnap ítéltek ismét tömegesen halálra húsz embert – ez például Franciaországot sem gátolta meg abban, hogy Oroszország helyett inkább Egyiptomnak adja el Mistral hadihajóit, és az Egyesült Államok sem zavartatja magát, amiért egyik legnagyobb fegyvervásárlója Kairó.
Mi értjük az egyiptomiakat
Hiába tartják már a harmadik üzleti találkozót Egyiptommal, nagy áttörést nem sikerült a két ország gazdasági kapcsolatában – mondta Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a Magyar Nemzeti Kereskedőház által Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök budapesti látogatása alkalmából szervezett fórumon.
A miniszterelnök hangsúlyozta, Magyarország rugalmas, támogató politikát és magatartást alakított ki Egyiptommal. „Mi értjük az egyiptomiaknak azt a véleményét, amellyel elutasítják a belügyeikbe történő beavatkozást”. Hozzátette, az Európai Uniónak is egy konstruktívabb megközelítést kell alkalmaznia az észak-afrikai országgal szemben.
A migrációs válság kapcsán rámutatott, ha „egy destabilizálódott Szíria olyan gondot okozott Európának, mint amilyet okozott, mekkora lenne a nagyságrendje annak a problémának, amit egy destabilizálódó, Szíszi elnök úr nélküli Egyiptom jelenthetne”. Európának ezért a tisztelet hangján kell beszélnie Egyiptomról és elnökéről, aki egy „történelmi személyiség”.
Abdel-Fattáh esz-Szíszi szerint Egyiptom és Magyarország politikai kapcsolatai kiválóak. A migrációs válságra utalva pedig mindenkit megnyugtatott, Egyiptom stabil ország, az egyiptomi nép azt szeretné, ha minél gyorsabban fejlődne Egyiptom gazdasága.
