Reuven Rivlin zsidóellenes hazugságokat terjesztő szervezetnek bélyegezte az UNESCO-t, amely közben hallgat azokról az esetekről, ahol a brutális szélsőségesek megsemmisítik a világörökséget.
Karmel Sama-Hakohen, Izrael UNESCO-hoz akkreditált követe, Avigdor Liberman védelmi miniszter és Naftali Bennet oktatási miniszter is éles szavakkal ítélte el a Krakkóban hozott döntést.
Karmel Sama-Hakohen már a szavazás módja miatt is tiltakozott, ugyanis bár a bizottsági ülés lengyel levezető elnöke titkos voksolást ígért, végül nyílt szavazást tartottak, így mindenki láthatta, hogy az egyes országok képviselői miként döntenek. Ezzel Sama-Hakohen szerint felszámolták annak a lehetőségét, hogy egy arab és több másik állam Izrael javára döntsön, pedig Jeruzsálemben erre számítottak.
„A lengyelek megmásították a világos megállapodást, és eladtak minket az arab bandának” – mondta erről Sama-Hakohen, aki a szavazás után elhagyta a helyiséget. Megjegyezte, hogy éppen felhívta a vízvezeték-szerelője egy meghibásodás miatt, és számára ez a telefonhívás sokkal fontosabb az UNESCO döntésénél.
Előzőleg „köszöntötte” Hebron városának a teremben jelen lévő polgármesterét, és emlékeztetett rá, hogy Tajszir Abu Sznina (izraeli álláspont szerint) terrorista, aki a nyolcvanas években izraelieket gyilkolt meg.
Sama-Hakohen a kubai és a német UNESCO-küldöttet is elítélte: a kubait azért, mert nem állt fel a holokauszt áldozatainak emlékére, viszont a palesztin áldozatokért egyperces néma felállást kért, a németet pedig azért, mert mert nem ítélte el kubai társát.
„Nincs különbség Anne Frank és egy ártatlan izraelit megkéselő palesztin nő között?” – szegezte Sama-Hakohen a kérdést Németország képviselőjének a Jediót Ahronót című újság honlapja, a Ynet szerint.
Naftali Bennet oktatási miniszter, a jobboldali nacionalista Bájt Hajehudi (Zsidó Otthon) párt vezetője – egyúttal az UNESCO izraeli bizottságának elnöke – kijelentette, hogy „az UNESCO szavazása szégyenletes, a zsidók kapcsolata Hebronnal minden szavazásnál erősebb”, s ez a kapcsolat több ezer éves. „El kell utasítani a határozatot, és cselekedni kell az ősatyák városának erősítéséért” – követelte Bennet.
„Kiábrándító és szégyenletes, ahogy az UNESCO újra és újra megtagadja a történelmet és eltorzítja a valóságot, hogy tudatosan szolgálja azokat, akik le akarják törölni a zsidó államot a térképről. Izrael mindaddig nem fog ismét együttműködni az UNESCO-val, amíg szakmai szervezet helyett politikai fegyvernek használják” – tette hozzá.
Avigdor Liberman védelmi miniszter kijelentette, hogy az UNESCO politikailag elfogult szervezet, amely szégyenletesen antiszemita, és döntései felháborítóak. „Ennek az irreleváns testületnek semmilyen döntése sem fogja megsérteni több ezer éves történelmi jogunkat a Pátriárkák barlangjához” – emelte ki Liberman.
Gilad Erdán belbiztonsági miniszter, a kormányzó Likud párt tagja szerint „a képmutatás végtelen”, s a palesztinok uszító és hazug kampányt folytatnak Izrael ellen az UNESCO segítségével.
Jair Lapid, az ellenzéki centrista Jes Atíd (Van jövő) párt vezetője is kemény szavakkal ítélte el a szerinte hazug és megvetendő döntést. „Az UNESCO számára a Biblia nem örökség? Ez a határozat jó esetben rettenetes tudatlanságból, rossz esetben pedig antiszemita képmutatásból fakadt” – jelentette ki Lapid.
Izrael számára azért különösen fontos az 1967-ben elfoglalt Ciszjordániában található Hebron, mert a hagyomány szerint a városban található Pátriárkák barlangjában, héber nevén a Makpela-barlangban temették el Ábrahám pátriárkát, Izrael népének ősatyját, akit a muszlimok Ibráhimként szintén szentként tisztelnek.
