A Koreai Néphadsereg egyik szóvivője a KCNA állami hírügynökség által közölt nyilatkozatában azt hangoztatta, hogy „bármelyik pillanatban” végrehajthatják a Guam elleni rakétacsapás tervét, amint erről döntést hoz Kim Dzsongun észak-koreai vezető – írja az MTI.
Egy ezzel párhuzamos nyilatkozatban egy másik katonai szóvivő arról beszélt, hogy Észak-Korea kész megelőző csapást végrehajtani, ha úgy látja, hogy az Egyesült Államok provokációra készül ellene.
Az észak-koreai hadászati rakétaerők nyilatkozata a KCNA jelentése szerint leszögezi, Phenjanban „komolyan mérlegelik” azokat a lépéseket, amelyek Washington értésére adnák, hogy Hvaszong–12-es típusú rakétáival Észak-Korea képes megsemmisíteni Guamon a hadászati bombázók és más kulcsfontosságú fegyverek állomáshelyéül szolgáló amerikai támaszpontokat.
A phenjani vezetés mindezt alig néhány órával azután jelentette be, hogy az amerikai hírszerzés közölte: Észak-Korea olyan kis méretű nukleáris robbanófejet fejlesztett ki, amelyet rakétára illeszthet. A hírre reagálva Donald Trump amerikai elnök kedden újságíróknak kifejtette: Észak-Korea „a tűzzel játszik”, ha továbbra is fenyegetőzik. „Észak-Korea jobban teszi, ha többé nem fenyegeti az Egyesült Államokat. Olyan tűzzel játszik, amilyent a világ még nem látott” – fogalmazott New Jersey-ben lévő golfklubjában a szabadságát töltő Trump.
A rakétacsapást kilátásba helyező phenjani fenyegetés azonnal vezető hír lett az amerikai médiában.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa múlt szombaton fogadott el – amerikai kezdeményezésre – újabb szigorú gazdasági büntetőintézkedéseket Észak-Koreával szemben annak nukleáris és rakétaprogramja miatt. Ezúttal Észak-Korea eddigi legfőbb szövetségese, Kína is egyértelműen kiállt a döntés mellett, közölve, hogy „100 százalékig, teljesen és szigorúan” be fogja tartani az új szankciós előírásokat.
A szankció nyomán Phenjan évi egymilliárd dollárnyi (több mint 255 milliárd forintnyi) exportbevételtől eshet el. A fenti lépéseken kívül utazási tilalommal és vagyonuk befagyasztásával sújtottak kilenc, a bankszektorban és a hadiiparban tevékenykedő észak-koreai magánszemélyt, illetve zárolták négy észak-koreai vállalat – köztük két bank és egy biztosító – vagyonát.
A határozat egyúttal megtiltja a külföldi cégeknek, hogy közös vállalatokat hozzanak létre észak-koreai partnerekkel, illetve elrendelte a már létező társaságokba való befektetések leállítását.
A 2371-es határozat 2006 óta a nyolcadik a maga nemében. A Biztonsági Tanács legutóbb júniusban fokozta a nyomást Észak-Koreán, de Phenjant eddig nem sikerült megfékezni. Donald Trump amerikai elnök januári beiktatása óta a szombaton elfogadottak voltak az első BT-szankciók, amelyeket amerikai kezdeményezésre léptettek életbe Észak-Koreával szemben.
Hétfőn Manilában, a Délkelet-ázsiai Országok Szövetségének (ASEAN) 50. külügyminiszteri tanácskozásán is az észak-koreai nukleáris és rakétaprogram jelentette veszély volt a központi téma. A tanácskozás alkalmából az Egyesült Államok, Ausztrália és Japán közös közleményében sürgette, hogy a nemzetközi közösség helyezze nyomás alá Észak-Koreát abból a célból, hogy az letérjen a „fenyegetés és a provokáció útjáról”. Ri Jongho észak-koreai külügyminiszter ugyanakkor „koholmánynak” nevezte a két nappal korábban New Yorkban megszavazott ENSZ-szankciókat, és úgy vélte, a világszervezet visszaélt a hatalmával.
A dél-koreai haderő teljes, alapos átvizsgálását és fejlesztését javasolta szerdán Mun Dzsein dél-koreai elnök azért, hogy sürgősen növeljék az ország védelmi képességeit Észak-Korea rohamosan fejlődő nukleáris és rakétatechnológiájával szemben. „Elképzelhető, hogy a helyenkénti kisebb fejlesztések és módosítások helyett teljes körű védelmi reformra van szükség az alapoktól kezdve” – mondta a dél-koreai elnök Szöulban azon a találkozón, amelyen a három fegyvernem hat újonnan kinevezett parancsnokával folytatott megbeszélést. Mun szorgalmazta, hogy Dél-Koreának legyen „nyerő, magabiztos” hadserege, és az ország képes legyen a védelmét önállóan biztosítani.
A dél-koreai védelmi képességek megerősítésének várhatóan fontos része lesz a nagyobb hatótávolságú rakéták gyártása. Mun Dzsein hétfőn telefonon beszélt amerikai kollégájával, akitől azt kérte, hogy vizsgálják felül a ballisztikus rakétákról szóló amerikai–koreai megállapodást, amely jelenleg 800 kilométerre korlátozza a Dél-Korea által fejleszthető rakéták hatótávolságát, valamint maximum 500 kilogrammban határozza meg a rakéták által hordozható töltet tömegét. Szöul abban bízik, hogy a rakétatöltetek tömegét legalább 1000 kilogrammra növelhetik, ami szakértők szerint már elegendő lehet ahhoz, hogy meg tudják semmisíteni a mélyebb észak-koreai bunkereket is. Az Egyesült Államok 28 500 katonát állomásoztat Dél-Koreában a két ország közötti védelmi szövetség jegyében.
(MTI)
