A határozat egyúttal megtiltja a külföldi cégeknek, hogy közös vállalatokat hozzanak létre észak-koreai partnerekkel, illetve elrendelte a már létező társaságokba való befektetések leállítását.
A 2371-es határozat 2006 óta a nyolcadik a maga nemében. A Biztonsági Tanács legutóbb júniusban fokozta a nyomást Észak-Koreán, de Phenjant eddig nem sikerült megfékezni. Donald Trump amerikai elnök januári beiktatása óta a szombaton elfogadottak voltak az első BT-szankciók, amelyeket amerikai kezdeményezésre léptettek életbe Észak-Koreával szemben.
Hétfőn Manilában, a Délkelet-ázsiai Országok Szövetségének (ASEAN) 50. külügyminiszteri tanácskozásán is az észak-koreai nukleáris és rakétaprogram jelentette veszély volt a központi téma. A tanácskozás alkalmából az Egyesült Államok, Ausztrália és Japán közös közleményében sürgette, hogy a nemzetközi közösség helyezze nyomás alá Észak-Koreát abból a célból, hogy az letérjen a „fenyegetés és a provokáció útjáról”. Ri Jongho észak-koreai külügyminiszter ugyanakkor „koholmánynak” nevezte a két nappal korábban New Yorkban megszavazott ENSZ-szankciókat, és úgy vélte, a világszervezet visszaélt a hatalmával.
A dél-koreai haderő teljes, alapos átvizsgálását és fejlesztését javasolta szerdán Mun Dzsein dél-koreai elnök azért, hogy sürgősen növeljék az ország védelmi képességeit Észak-Korea rohamosan fejlődő nukleáris és rakétatechnológiájával szemben. „Elképzelhető, hogy a helyenkénti kisebb fejlesztések és módosítások helyett teljes körű védelmi reformra van szükség az alapoktól kezdve” – mondta a dél-koreai elnök Szöulban azon a találkozón, amelyen a három fegyvernem hat újonnan kinevezett parancsnokával folytatott megbeszélést. Mun szorgalmazta, hogy Dél-Koreának legyen „nyerő, magabiztos” hadserege, és az ország képes legyen a védelmét önállóan biztosítani.
