Eddig egyetlen kérdésben látszik előrelépés a Nagy-Britannia kilépéséről folytatott EU-s tárgyalásokon: szakértői szinten legalábbis megszületett a megállapodás az élelmiszer-importkvótákról. Ez azért is meglepő, mert nem illeszkedik a korábban Michel Barnier főtárgyaló által megszabott menetrendbe, amely szerint a kilépési tárgyalásoknak folyniuk kellene: először az elválásról kellene megegyezni, utána az EU és az Egyesült Királyság későbbi kapcsolatairól.
A Politico.eu szerint a bárányborda esete tökéletesen illusztrálja az egész brexitproblémát: az úgynevezett vámkontingensek azt jelentik, hogy egyes, jellemzően mezőgazdasági termékeket – húst, cukrot, gabonát – bizonyos mennyiségig kedvezményes vámmal lehet behozni az Európai Unióba. Az EU országai például jelenleg évente 230 ezer tonna új-zélandi bárányhúst importálnak kedvezményes kvótával, ennek 40 százalékát Nagy-Britanniába.
Ha Brüsszel a teljes kvótát felosztja a maradék huszonhét tagállam közt, tönkreteszi a saját juhtenyésztőit, ha lecsökkenti, akkor a nagy termelők tesznek panaszt a Világkereskedelmi Szervezetnél (WTO), hogy rontják a piacra jutási esélyeiket. A megoldás csak az lehet, ha a kvótát elosztják, vagyis a britek magukkal viszik a kontingens egy részét. Most úgy néz ki, sikerült megegyezni, és a héten formálisan is a WTO elé terjesztik a megállapodás tervezetét.
Valószínűleg a báránybordakvóta volt a legegyszerűbb része az egész brexittárgyalásoknak, amelyek kedden és szerdán folytatódnak Brüsszelben, Michel Barnier és David Davis brit főtárgyaló részvételével. A brit fél hivatalosan is ismertetni fogja a javaslatait az ír–északír határ ellenőrzéséről – illetve nyitva hagyásáról –, illetve az általuk javasolt ideiglenes vámunióról.
Az EU delegációja szinte biztosan ragaszkodni fog a menetrendhez, amely szerint előbb az elválásról – és főleg annak pénzügyi vonatkozásairól, az úgynevezett brexitszámláról – állapodjanak meg. A brit fél viszont azt sürgeti, hogy használják a képzelőerejüket, és beszéljenek arról, hogyan nézzen ki az EU és Nagy-Britannia kapcsolata a jövőben, a brexit után.
Elvileg ugyan mindenki a gyors megoldásban érdekelt, de a briteknek sürgősebb a megállapodás, részben belpolitikai okokból, részben azért, mert a megállapodás nélkül, 2019-ben beköszöntő kilépés hatalmas károkat okozna.
