Donald Trump igent mondott az Oroszország elleni szankciókra

Jean-Claude Juncker közölte: az EU szükség esetén kész megtorolni a büntetőintézkedéseket.

Szokásos napi sajtóértekezletén Sarah Huckabee Sanders, a Fehér Ház szóvivője szintén azt hangsúlyozta: az elnök a szankciók aláírásával erős jelzést küldött arról, hogy az Egyesült Államok nem tűr beavatkozást a választási folyamatába. Az egyik újságíró kérdésére, aki azt firtatta, vajon az elnök mit gondol, Oroszország beavatkozott-e a tavalyi elnökválasztási folyamatba, Huckabee Sanders azzal felelt: Donald Trump megválaszolta ezt a kérdést, amikor a Varsóban elmondott beszédében leszögezte, hogy nem hisz az orosz beavatkozásról szóló információkban.

Mint mondta, ha a washingtoni törvényhozás végül nem lesz tekintettel az európai érdekekre, akkor az EU megfelelő és arányos válaszlépéseket fog foganatosítani.

Egy kiszivárgott uniós dokumentumban azt írták, hogy amennyiben a diplomácia kudarcot vall, az EU rendelkezéseket fog elfogadni az érintett vállalatok védelmére. Sajtóhírek szerint Brüsszel emellett szükség esetén a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) készül fordulni az ügyben.

Az Európai Unió korábban óva intette az Egyesült Államokat attól, hogy egyoldalúan súlyosbítsa az Oroszország elleni szankciókat, főként ha azt „belpolitikai megfontolások” alapján teszi.

A Kreml szóvivője eközben úgy reagált: semmi sem változott azzal, hogy az amerikai elnök aláírta az Oroszországot sújtó újabb szankciókról szóló törvényt. Egy moszkvai sajtótájékoztatón arra a kérdésre válaszolva, hogy Oroszország most milyen megtorló lépéseket tesz, Dmitrij Peszkov visszakérdezett: „Miféle válaszlépések? De facto nincs semmi új. Már megtettük a válaszlépéseket.”

Sokkal keményebben fogalmazott Dmitrij Medvegyev: Facebook-bejegyzésében azt írta, „Oroszország ellen teljes kereskedelmi háborút hirdettek meg”. Hangsúlyozta, hogy Oroszország továbbra is mindenekelőtt önmagára támaszkodva fejleszti majd tovább a gazdaságát és a szociális szférát, folytatja az importhelyettesítést és a fontos állami feladatok megoldását. Szavai szerint ezt Moszkva az elmúlt években megtanulta csinálni a pénzpiacok csaknem teljes lezárása valamint a külföldi hitelezők és befektetők szankcióktól való félelmei között.

Az orosz külügyminisztérium közölte, hogy Oroszország az amerikai szankciók hatására sem az irányvonalán nem változtat, sem a nemzeti érdekeiből nem enged. Az állásfoglalás szerint Moszkva fenntartja magának a jogot a további ellenintézkedésekre, ugyanakkor kész a Washingtonnal való együttműködésre az olyan területeken, amelyeket a maga és a nemzetközi biztonság szempontjából hasznosnak tart, beleértve a regionális konfliktusok rendezését. A közlemény szerint ez azonban csak akkor lesz lehetséges, ha a washingtoni politikusok többé nem az „amerikai kivételesség” prizmáján keresztül szemlélik majd a világot.

Vaszilij Nyebenzja, Oroszország ENSZ-nagykövete a világszervezet székhelyén újságírók előtt megállapította: „ha azok, akik a törvénytervezetet kidolgozták, azt gondolták, hogy ezzel meg tudják változtatni a politikánkat, tévednek ( ). Tökéletesen meg kell érteniük, hogy mi nem hajlunk meg, nem adjuk meg magunkat” – jelentette ki Nyebenzja.

Korábban – miután az amerikai szenátus nagy többséggel megszavazta az Oroszország elleni szankciókat megfogalmazó törvénycsomagot – az orosz külügyi tárca válaszlépéseket jelentett be.

Moszkva arra szólította fel Washingtont, hogy szeptember 1-jéig csökkentse oroszországi diplomatáinak és műszaki-adminisztratív személyzetének számát. A létszámkorlátozás mellett Moszkva azt is tudatta, hogy az amerikai nagykövetség munkatársait augusztus 1-jével kitiltják a külképviselet által eddig használt moszkvai raktárakból és az orosz főváros Szerebrjanij Bor elnevezésű zöldövezetében található üdülőkomplexumból.

Az orosz külügyi tárca álláspontja szerint az országot sújtó újabb amerikai büntető intézkedések ellentétesek a nemzetközi joggal, és azt bizonyítják, hogy az Egyesült Államok külpolitikája „rendkívüli agresszív”, és az amerikai kivételességgel takarózva „arrogánsan semmibe veszi más államok álláspontját és érdekeit”.

Vlagyimir Putyin pedig úgy fogalmazott, az új amerikai szankciók „végletesen cinikusak” és azt jelentik, hogy az Egyesült Államok a saját szövetségesei rovására próbálja megvédeni a geopolitikai érdekeit. Kijelentette, hogy Oroszország egyelőre visszafogottan viselkedik Washington politikájával szemben, de „nem lehet mindig eltűrni mások szemtelenségét”.

„Nagyon visszafogottan, nagyon türelmesen viselkedünk, de egy adott ponton válaszolnunk kell, mert nem lehet eltűrni a végtelenségig az arcátlanságot országunkkal szemben” – jelentette ki.

A lengyel külügyminisztérium közleményben közölte: az Oroszországgal szembeni amerikai szankciók bővítése összhangban áll a kelet-közép-európai térség stratégiai érdekeivel. Lengyelország megelégedéssel fogadja, hogy az amerikai elnök jóváhagyta az újabb szankciókat – emelték ki.

A közlemény szerint reményt ad az amerikai szankciók nagyobb hatékonyságára az, hogy az intézkedéseket az eddigi szokástól eltérően nem elnöki rendeletben, hanem törvényben rögzítették, az amerikai kongresszus határozott többségének jóváhagyásával. A szankciók kiterjesztése az orosz energetikai ágazatra, ezen belül az Északi Áramlat II. projektjében részt vállaló cégekre „összhangban áll Lengyelország és a kelet-közép-európai térség stratégiai érdekeivel” – tették hozzá. A lengyel külügyi tárca szerint az új szankciók hozzájárulhatnak az Európai Unióba irányuló energetikai szállítmányok nagyobb diverzifikációjához is. (MTI)