Ri Jongho észak-koreai és Kang Gjonghva dél-koreai külügyminiszter az ASEAN találkozósorozatára érkezett diplomaták hivatalos vacsoráján váltott egymással néhány szót.
Az előre nem egyeztetett, alig háromperces beszélgetés során az északi fél Mun Dzsein dél-koreai elnöknek arra a júliusi ajánlatára utalt, hogy a felek újítsák fel katonai megbeszéléseiket a határ menti feszültségek enyhítésére, és tartsanak egy vöröskeresztes egyeztetést az 1950–53-as koreai háború által kettészakított családok találkozóinak felújításáról is. A javaslatra a phenjani vezetés mindmáig nem reagált, és Kang Gjonghva a fogadáson mielőbbi választ sürgetett észak-koreai kollégájától.
A Yonhap dél-koreai hírügynökség hétfői beszámolója szerint azonban Ri letorkolta őt azzal, hogy Szöul javaslatai nem őszinték.
„Tekintettel az aktuális helyzetre, amelyben dél az Egyesült Államokkal együttműködve egyre nagyobb nyomást igyekszik gyakorolni északra, ezek a javaslatok nélkülözik az őszinteséget” – jelentette ki.
A phenjani kommunista rezsim nukleáris törekvései által jelentett, egyre növekvő fenyegetés központi téma volt az ASEAN manilai találkozóin, amelyen részt vett a válságban érintett minden fontos fél külügyminisztere.
Washington és Peking az utóbbi időben növelte nyomását az ENSZ tilalma ellenére újabb és újabb ballisztikusrakéta-kísérletet végrehajtó Phenjanra. Egyeztetéseik eredményeképpen az ENSZ Biztonsági Tanácsának 15 tagja szombaton – meglepetésre egyhangúlag elfogadott határozattal – újabb szigorú büntetőintézkedésekkel sújtotta Észak-Koreát nukleáris és rakétaprogramja miatt.
A szankció nyomán Phenjan évi egymilliárd dollárnyi (több mint 255 milliárd forintnyi) exportbevételtől eshet el. A fenti lépéseken kívül utazási tilalommal és vagyonuk befagyasztásával sújtottak kilenc, a bankszektorban és a hadiiparban tevékenykedő észak-koreai magánszemélyt, illetve zárolták négy észak-koreai vállalat – köztük két bank és egy biztosító – vagyonát.
A határozat egyúttal megtiltja a külföldi cégeknek, hogy közös vállalatokat hozzanak létre észak-koreai partnerekkel, illetve elrendelte a már létező társaságokba való befektetések leállítását.
A 2371-es határozat 2006 óta a nyolcadik a maga nemében. A Biztonsági Tanács legutóbb júniusban fokozta a nyomást Észak-Koreán, de Phenjant eddig nem sikerült megfékezni. Donald Trump amerikai elnök januári beiktatása óta a szombaton elfogadottak voltak az első BT-szankciók, amelyeket amerikai kezdeményezésre léptettek életbe Észak-Koreával szemben.
Az Egyesült Államok és Dél-Korea számára Észak-Korea „fenyegető veszélyt” jelent – áll a Fehér Ház vasárnap esti közleményében, amelyet Donald Trump amerikai és Mun Dzsein dél-koreai elnök telefonos megbeszélése után adtak ki. A közlemény szerint a két elnök megállapította: az Észak-Korea jelentette közvetlen veszély „komoly és növekvő mértékű” nemcsak az Egyesült Államokra és Dél-Koreára, hanem Japánra és az egész világra nézve is. Trump és Mun a megbeszélésen ígéretet tett arra, hogy alkalmazza az Észak-Korea ellen hozott valamennyi határozatot, egyúttal felszólította a nemzetközi közösséget ugyanerre.
Észak-Korea ügyében megnyilatkozott Manilában az ASEAN-tagországok külügyminiszteri értekezletén részt vevő Rex Tillerson is. Az amerikai diplomácia irányítója hétfői sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy Észak-Koreának fel kell hagynia ballisztikusrakéta-kísérleteivel. Tillerson leszögezte, hogy az ENSZ BT újabb határozata azt is bizonyítja, a nemzetközi közösség a Koreai-félsziget egészének atomfegyver-mentesítése mellett áll ki.
