Kik a felelősök az amerikai heroinkatasztrófáért? Hol rontotta el az Egyesült Államok kormányzata a heroinfogyasztás elleni küzdelmet, amely ma – közel hatszázezer függővel, 51 milliárd dolláros egészségügyi költséggel – már az amerikai szövetségi államok igazi rémálma? Csak tavaly többen vesztették életüket herointúladagolás miatt, mint ahányan elestek a vietnami háborúban. Egy másik számítás szerint háromhetenként annyi amerikai hal meg herointúladagolásban, ahányan 2001. szeptember 11-én a Világkereskedelmi Központ (WTC) elleni terrortámadásban – közel háromezren. Az áldozatok száma évről évre folyamatosan, gyorsuló ütemben nő: 2014-ben több mint 47 ezren, 2015-ben 52 400-an, 2016-ban viszonyt már 59 700-an végezték így.
A spanyol El País egyik mellbevágó riportja arról szól, hogy az amerikai törvényhozás elkésett, amikor a közelmúltban több mint egymilliárd dollárt szavazott meg az ellenlépésekre egy rendkívüli terv keretében, miközben minden egyes tagállam a saját útját járja. Ezért pártol radikális megoldást többek között Richard K. Jones seriff, aki Ohio államban a 376 ezer lakosú Butler megye rendjéért felel. Megtiltotta rendőreinek, hogy beadják az életmentő gyógyszert a yonkie-knak, vagyis azoknak a heroinfüggőknek, akiket hiába hoznak vissza az életbe – évente akár több tucatszor –, újra meg újra visszaesnek. Csak a közpénzt pazarolják rájuk, amikor emberei beadják a függőknek a túladagolás hatásait gyorsan és részben vagy teljesen megszüntető, 40 dolláros Narcan nevű szert – hangsúlyozza, hozzátéve, hogy embereinek a bűnmegelőzés a feladatuk, nem az életmentő elsősegélynyújtás. – A cukorbetegeknek sem én adok inzulint – szögezi le kurtán.
Országszerte 2016-ban 1,3 millió alkalommal láttak el olyan betegeket kórházakban, akik ópiumszármazékokkal adagolták túl magukat. Vannak olyan drogfüggőik, akiket egy hónap alatt hússzor kellett újraéleszteni ezzel a drága gyógyszerrel. Csak az idén Jones megyéjében július első feléig 200 halálesetről tudnak.
A szintén Ohio állambeli Daniel Picard, az 50 ezres lakosú Middletown republikánus – kinyilvánítottan katolikus vallású – tanácsosa továbbfejlesztette az ötletet: ne kapja meg a gyógyszert, aki nem fizet a harmadik életmentés után pénzzel vagy szociális munkával. Ő is számokkal és a magas költségekkel magyaráz. Egy kezelés 1104 dollárba kerül, és ha az illető belehal a túladagolásba, akkor 700 dollár a hamvasztás. Tavaly 526 túladagolásos eset volt a városban, 72-en nem élték túl, idén az első negyedévben már 596, illetve 54 ez a mutató. De ezek a számok csak az okozatról árulkodnak, az okokról egyáltalán nem.
A BBC spanyol világszolgálata megpróbált utánajárni a már-már járványszerű heroinfüggés okainak, és akárcsak a spanyol El País vagy az amerikai külügy idei márciusi jelentése, kijózanító tényeket és adatokat talált. Ez a nagyon kemény drog már nem csak a társadalom peremére szorult emberek – a spanyol ajkúak és a színes bőrűek – között szedi áldozatait, hanem a középosztály tagjai, főleg a fiatalok körében is. A herointól és más, hasonlóan kemény drogoktól függés már a fehér lakosságot is elérte, mert megfeledkeztek a 70-es, 80-as években még rossz hírű tudatmódosító szer veszélyességéről. Az említett csaknem 60 ezer tavalyi halálos áldozatból mintegy 35 ezret csak heroin vagy a vele kevert más illegálisan beszerzett szintetikus ópiumszármazék okozott. Az anyag főleg Kínából származik, és még a kispályás drogkereskedők is hozzájutnak, ha a „sötét interneten” rendelik meg. Az extravagáns előadóművész, Prince is a heroinnál ötvenszer erősebb ópiumszármazékból készült fájdalomcsillapító, a fentanil túladagolásába halt bele 2016-ban. Azóta a karfentanil is divatba jött, amely százszor erősebb, mint a fentanil, egy adagja egy hattonnás elefántot is képes kiütni.
Az amerikai külügy jelentése is hamar eljutott a számok gyors emelkedésének egyik fő okához. Tizenöt éve a nagy gyógyszergyártók kampányba kezdtek, és a nyilvánvaló kockázatokkal nem törődve arra ösztönözték az orvosokat, írják fel a betegeiknek az ópiumszármazékot tartalmazó fájdalomcsillapítókat az erős fájdalmak ellen. Az ilyen szerek nyolcvan százalékát ma az Egyesült Államokban fogyasztják el. A baj megtörtént, és hiába perelte be több szövetségi állam is a gyártókat, hosszú évekbe telhet, amíg ezek az ügyek eredményt hoznak.
