Imázsépítés dzsúdóval? A küzdősport filozófiája Putyin gondolkodását is áthatja

Az orosz elnököt gyakran látni a tatamin, valamiért vert helyzetben azonban soha.

Lényegében ezért és a tisztelet jeleként kapta Putyin azt a bizonyos, csak a sportág legnagyobb legendáinak kijáró nyolcadik dant.

Az ugyan nyilvánvalóan az imázsépítés része, hogy az orosz elnököt a tatamin gyakran láthatjuk, vert helyzetben azonban egyetlen felvételen sem.

Ám hiába nincs ideje csiszolgatni a technikáját, Putyin nagyon is jól mozog. 1976-ban Leningrád bajnoka volt, mint ahogy többszörös bajnok a birkózás orosz, katonai válfajában, a szambóban is. Ahogy már többször is felidézte, a 60-as évek leningrádi utcájának kemény világa tanította meg a küzdelemre, s vitte a küzdősportok felé. Szambóban Tagir Abdullajev kétszeres világbajnok felkészítéséért még 1998-ban megkapta az Oroszország érdemes edzője címet. Ugyanígy a karate egyik ágában is kiérdemelte a „megacélozott harcosoknak” járó hanszi elismerést. Az egyik legklasszikusabbnak tartott kjokusinkájban a fekete övig jutott, aztán nyolc dannal is megajándékozták. Tekvondóban ugyan nincs annyira otthon, de elmondhatja magáról, hogy kilencdanos, mert tiszteletbeli mesterré avatták az egyik dél-koreai egyetemen.

Putyin politikai gondolkodását is áthatja a keleti harcművészetek és a cselgáncs különleges filozófiája. Ahogy ezt több nyilatkozatában, a cselgáncsról szóló könyvében és oktatófilmjein is megfogalmazta,

a dzsúdó nemcsak a testet, hanem a gondolkodást is karbantartja.

Megnöveli a belső erőt, fejleszti a reakcióképességet, segít kézben tartani önmagunk, látni az ellenfél gyengéit és erősségeit, megérezni a pillanatban rejlő lehetőséget, és a folyamatos önvizsgálat és a siker felé lök.