Tiltakozó levelet juttatott el többek között Orbán Viktor miniszterelnökhöz, a hosszas gyógykezelés után éppen a napokban hazatérő Mohammadu Buhari nigériai elnökhöz, valamint a nigériai és magyar médiához a Magyarországon Élő Nigériaiak Egyesülete. Az afrikai ország hazánkban élő tagjai által jegyzett, hétoldalas dokumentum az ellen emel szót, hogy Magyarország 54 millió eurós (körülbelül 16,2 milliárd forintnak megfelelő) hitelt nyújtana Nigériának egy tanulmány elkészítéséhez a Niger és Benue folyók vízelvezetéséről és üledékének állapotáról. Hogy mégis mi zavarja őket az „üzletben”?
Mint lapunknak az egyesület elnöke, Frederick Omoyoma Odorige elmondta, elsősorban a korrupció. Korántsem világos ugyanis, hogy mi kerül egy százegynéhány oldalas tanulmányon 54 millió euróba. Félő, hogy a pénz jelentős része végül különböző zsebekben landol, valódi munka nélkül. Ez pedig Magyarországot is érintheti, hiszen a megállapodást bejelentő Suleiman Adamu nigériai vízügyi miniszter arról tájékoztatta a médiát, hogy a tanulmány elkészítésében magyar szakemberek is részt vennének. Lapunk kíváncsi volt, hogy vajon ezt a gyümölcsözőnek ígérkező megbízást ki szerezte meg, azonban erre sem a nigériai nagykövetségtől, sem a Külgazdasági és Külügyminisztériumtól nem kaptunk választ, és a Magyarországon Élő Nigériaiak Egyesülete sem tudott róla bővebbet. Az viszont aligha véletlen, hogy Suleiman Adamu éppen tavaly novemberben látogatott Magyarországra, és a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tárgyalt vízügyi együttműködésről, a magyar egyetemről pedig az idén áprilisban utazott ki delegáció Nigériába.
A levél írói még egy furcsaságra felhívták a figyelmet: a két folyó kikotrására már az előző, Goodluck Jonathan vezette kormány is ígéretet tett, aztán nem lett belőle semmi. Az új kormányzat éppen erre mutogatva harangozta be, hogy a munkát a tervezett 47 milliárd nairánál nagyságrendekkel olcsóbban, alig 100 millió nairáért (mintegy 244 ezer euróért) el fogják végezni. Ehhez pedig értelemszerűen egy hasonló tanulmány elkészítése is elengedhetetlen.
Azt persze a magyarországi nigériaiak is elismerik, hogy a hitel a magyar gazdaság nézőpontjából hasznot hoz. De szerintük legfeljebb rövid távon. Figyelmeztetnek ugyanis, hogy az ENSZ statisztikái szerint 2017 óta 14,8 százalékkal a nigériaiak adják az Európába érkező menekültek legnagyobb hányadát. Ha tehát a 180 milliós nyugat-afrikai ország fölösleges hitelekre szórja el pénzét, és még mélyebbre süllyed a korrupcióba ahelyett, hogy értelmes célokra, például kórházak, iskolák építésére, a terrorizmus elleni harcra fordítaná az összeget, akkor az hosszabb távon Magyarországra is hatással lehet. Hogy a tiltakozó akciónak lesz-e bármi hatása, erősen kérdéses. Frederick Omoyoma Odorige elmondta, érdemi választ egyelőre nem kaptak, csak annyit, hogy a levelüket továbbították a magyar külügynek is. Az egyesület augusztus 24-re a Blaha Lujza térre, a szökőkút elé fél tizenkettőre utcai tiltakozást is szervezett.
