Macedónia felkavarja a balkáni állóvizet

Szkopje barátkozna az ősellenség görögökkel és bolgárokkal, de összeveszne az oroszbarát szerbekkel.

Új irányt vett Macedónia külpolitikája, miután május legvégén, hosszas huzavona után a szocdemek albán kisebbségi pártok támogatásával leváltották a tíz éve regnáló jobboldalt. Az új kormány bel- és külpolitikai reformokat hirdetett. Előbbiek nehezen kezdenek beindulni, hiszen az addigi kormánypárt, a Forradalmi Szervezet – Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO–DPMNE) az élet minden területére beszivárgott. A jelenlegi kormányzatnak nehéz keresztülvinnie az akaratát az előző kurzus emberei jelentette belső ellenzék miatt (igaz, az önkormányzati választás időpontját sikerült kitűzni október 15-re).

Ám a Macedóniai Szociáldemokrata Szövetség (SZDSZM) vezetője, Zoran Zaev vezette kormány kénytelen eredményeket felmutatni, így a külügyminisztérium megkezdte az ország átpozicionálását, komoly változásokat idézve elő a Balkánon. Az új kormány elkötelezett az ország nyugati integrációja mellett, ezért több olyan lépést is tettek a nyár folyamán, amelyek egyrészt ezen fő célt szolgálták, másrészt javítottak azokon a konfliktusos viszonyokon, amelyeken a korábbi, nacionalista kormány csak rontani tudott. A Zaev-kabinet elsőként azzal szerzett meglepetést, hogy felvette a kapcsolatot a görögökkel. Athén a két fél közti névvita miatt ahol tud, keresztbe tesz a nyugati integrációban érdekelt Macedóniának, ezért a szocdem kormányzat gesztusként felvetette, kész megváltoztatni az ország vitatott nevét. A tervek szerint az integrációs folyamatok végéig ideiglenesen új neve lenne a balkáni államnak. A közeledés következő lépcsőfokaként macedón küldöttség utazott Athénba, ahol tárgyaltak a felvetésről, a görögök is nyitottnak mutatkoztak az együttműködésre.

Július végén közös hadgyakorlatot is tartott az amerikai és macedón hadsereg, ezzel is kidomborítva az ország nyugatos elkötelezettségét. Augusztus elején pedig egy másik konfliktusos szomszédsági viszony rendezésébe fogott bele Zoran Zaev, amikor fogadta bolgár kollégáját, Bojko Boriszovot Szkopjéban. A két fél viszonya hagyományosan rossz, hiszen Bulgária úgy tartja, a macedónok valójában nyugati bolgárok, így Macedóniát is magának követelné. A Zaev–Boriszov-találkozót követően azonban megköttetett a jószomszédi kapcsolatokról szóló megállapodás, azóta pedig Bulgária gazdasági minisztériuma úgy döntött, ismét megnyitja a másfél éve bezárt képviseletét Szkopjéban, amivel a két ország közti kereskedelem fellendítése a célja. Macedónia augusztus elején az adriai alapokmányt aláíró országok soros elnökeként részt vett Montenegróban azon a találkozón is, amelyen Mike Pence amerikai alelnök arról beszélt, Oroszország destabilizálni akarja a Balkánt.

Oroszország legfontosabb partnere a térségben Szerbia, amelynek nagykövetségét vasárnap hazahívták Szkopjéból. Aleksandar Vucic szerb elnök hétfőn arról beszélt, a macedónok megfigyelték a szerb diplomatákat. – A szerb diplomatákat mindenféle indok nélkül követték, ráadásul megfélemlítéshez is folyamodtak. A nyomásgyakorlás részint külföldiek bevonásával zajlott – ezt már kedden írta „megbízható forrásra” hivatkozva a szerb kormányközeli Blic. Ugyan a szerb kormánytól származó információk hitelessége kérdéses – Vucic szerint hétfőtől számított tíz napon belül mindenki okosabb lesz –, elképzelhetőnek tűnik, hogy a macedónok megfigyelték a szerb követségi munkatársakat. Annak tükrében különösen, hogy nemrég derült fény a montenegrói puccskísérlet orosz és szerb szálaira. Mindenesetre a macedón kormány közleményében azt írta, minden szomszédukkal, így a szerbekkel is jó kapcsolatokra törekednek, mert „ez az egyetlen útja a régió előrelépésének”.