Rendkívül feszült politikai légkörben készül megünnepelni függetlensége kikiáltásának huszonhatodik évfordulóját augusztus 27-én a Moldovai Köztársaság. A volt szovjet tagköztársaságban nemcsak az oroszpárti államfő és a Nyugat-barát kormánykoalíció működésképtelen kohabitációja eredményez válságot, hanem a Prut folyó jobb oldalán fekvő szomszédhoz, Romániához fűződő viszonya is.
A 3,5 milliós lélekszámú, a Szovjetunióból 1991-ben történt kiválása óta állandóan Oroszország és az Európai Unió között lavírozó kelet-európai országban tovább mélyítette a politikai törésvonalakat a szocialista Igor Dodonnak a tavaly decemberi államfőválasztáson aratott győzelme. Az elmúlt hónapokban az elnök tartotta magát a kampányban tett ígéreteihez, és szorosabbra fűzte Chisinau kapcsolatát Moszkvával; folyamatosan kísérletezik, hogy felbontsa Moldovának az EU-val kötött társulási szerződését; ugyanakkor tűzzel-vassal üldözi a hazája Romániával való egyesülését célzó törekvéseket. Mivel ezekben a kérdésekben homlokegyenest eltér az EU-párti demokrata kormány álláspontja, mondani sem kell, hogy folyamatosak az államfő és a Petru Filip vezette kormány közötti nézeteltérések. A konfliktus nemrég abban csúcsosodott ki, hogy a moldovai kormány nemkívánatosnak nyilvánította Dmitrij Rogozin orosz kormányfőhelyettest, Dodon pedig „mérhetetlen politikai stupiditásnak” nevezte a lépést.
Ugyanakkor a Moldovai Köztársaság oroszpárti elnökének egyik vesszőparipája a bukaresti revíziós törekvések elleni fellépés. Dodon szerint a hajdan Romániához tartozó Besszarábia és az egykori „anyaország” egyesülését szorgalmazó bukaresti és chisinaui politikai erők és mozgalmak a Moldovai Köztársaság önálló államiságának megszüntetését célozzák. Mivel a „két önálló román állam” egyesítése zászlóvivőjének Traian Basescu volt román elnök számít Bukarestben, Dodon államfőként kibocsátott első rendeleteinek egyike volt, hogy megfosztotta a „testvéri szeretetből” tavaly felvett moldovai állampolgárságától a jobbközép politikust. Sőt bejelentette azt is: amint az általa vezetett szocialisták többségbe kerülnek a chisinaui parlamentben, törvényben fogják betiltani az unionista mozgalmakat Moldovában.
– Amíg én életben leszek, az egyesülés nem történik meg. Tisztelem román szomszédainkat és barátainkat, de nekünk, moldovaiaknak megvan a magunk állama – szögezte le korábban Dodon, aki egyetlen alkalmat sem szalaszt el annak hangoztatására, hogy Bukarest és a román történészi-akadémiai szféra álláspontjával ellentétben a moldovai nép nem azonos a románnal. Az elnök a napokban a Moldovához tartozó autonóm Gagauziába látogatva arra buzdította a török eredetű, ortodox vallású lakosságot, hogy küzdjenek azok ellen, akik le akarják rombolni a Moldovai Köztársaság államiságát a Romániával való egyesülés szorgalmazásával. Dodon nem véletlenül választotta célközönségét, a gagauzok ugyanis többször fenyegetőztek függetlenségük kinyilvánításával, ha Moldova egyesülne Romániával. Egyébként a legfrissebb felmérések szerint a moldovai lakosság mindössze 23 százaléka támogatja az uniót, amelynek gondolata annak ellenére nem arat osztatlan sikert Romániában sem, hogy Basescuék szerint az egyesülésre kiváló alkalmat szolgáltat a nagyromán egyesülés jövő évi centenáriuma.
