Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság (EB) elnöke találkozni fog Orbán Viktorral Tallinnban, a digitális uniós csúcstalálkozón, ahol a bizottság vezetője kész bármiről megbeszélést folytatni a magyar miniszterelnökkel – közölte Margarítisz Szkínász, az Európai Bizottság (EB) szóvivője újságírói kérdésre válaszolva pénteken a brüsszeli testület szokásos déli sajtótájékoztatóján.
Az MTI beszámolója alapján Szkínász elmondta, az Európai Bizottság sosem bocsátkozik „szóbeli pingpongba” egyetlen tagország kormányával vagy kormányfőjével sem. A bizottság elnöke Orbán Viktornak írt, mindenki által hozzáférhető levelében érthetővé tette a bizottság álláspontját minden vitás kérdést illetően – tette hozzá a szóvivő.
A magyar állami hírügynökség emlékeztet, Orbán Viktor augusztus végén levelet küldött az Európai Bizottságnak, amelyben a magyar miniszterelnök azt kérte az uniós testülettől, hogy az fizesse ki a magyar–szerb határ védelmét szolgáló rendszer és intézkedések költségeinek felét. Jean-Claude Juncker Orbán Viktornak küldött válaszlevelével kapcsolatban a szóvivő korábban elmondta, a bizottság kész arra, hogy minden tagállamnak támogatást nyújtson ahhoz, hogy megvédje az Európai Unió külső határait, és kezelje a migrációt. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni azt, hogy a szolidaritás kétirányú és kölcsönös, amelyből minden tagállamnak ki kell vennie a részét. A közösen vállalt kötelezettségeknek mindenkinek meg kell felelnie – hangsúlyozta.
Az Európai Bíróság kvótaügyben hozott ítélete elősegítheti a dublini rendszer reformját Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke szerint, aki az áthelyezési kvóták további megemelését is vázolta a Corriere della Sera című olasz napilapban pénteken közölt interjúban.
Antonio Tajani szerint az áthelyezést elutasító országok a szolidaritásra mondtak nemet olyan országok felé, mint Olaszország is, „amelyek segítettek nekik, amikor meg akartak szabadulni a szovjet iga alól és a kommunista diktatúrától. Most továbbra is támogatjuk őket az európai strukturális alap forrásaival, amelyeknek nettó kedvezményezettjei. A szolidaritás azonban nem lehet egyirányú, máskülönben nincs értelme az unió tagjának lenni” – mondta. Az európai uniós politikus megjegyezte: „Ezzel együtt meggyőződésem, hogy anyagilag segíteni kell az olyan országokat, mint Magyarország a külső határok védelmében”.
Szerdán az Európai Bíróság elutasította a menedékkérők tagállamok közötti elosztását szolgáló uniós mechanizmus ellen benyújtott magyar és szlovák keresetet. Budapest és Pozsony 2015 decemberében fordult az Európai Bírósághoz a 120 ezer menedékkérő áthelyezését célzó, kötelező jellegű mechanizmus ügyében, amelyet az uniós belügyminiszterek minősített többségi szavazással, mások mellett Magyarország és Szlovákia ellenkezése dacára fogadtak el néhány hónappal korábban.
