Eldőlt, a katalán függetlenségpárti tömörülés, az Együtt az igenért és az antikapitalista Népi Egység Jelöltje nevű formáció az egyoldalú, 2008-as koszovói megoldást választja, hogy leváljon a spanyol államról.
Az események szerdán vettek váratlan fordulatot, amikor az eredeti napirendtől eltérően, a 135 fős katalán parlament függetlenségpárti többsége, 72 képviselő a melléjük álló parlamenti elnökkel, Carme Forcadellel együtt kész helyzet elé állította saját ellenzékét, és megszavazta az úgynevezett elszakadási törvény 89 rendelkezését. Három ellenzéki párt tagjai kivonultak, a negyedik maradt, és tíz képviselője nemmel szavazott. A madridi kormány feje, a néppárti Mariano Rajoy rögtön reagált, és közölte, hogy a rendelkezésére álló összes eszközzel meg fogja akadályozni az október elsejére meghirdetett függetlenségi referendum megtartását. Carles Puigdemont, a katalán tartományelnök és kormánya ezzel a lépéssel nemcsak ellenzékét és a madridi kormányt, hanem Katalónia lakosait is lépéskényszerbe hozta. Márpedig a legfrissebb felmérések alapján biztosan ki lehet jelenteni, hogy Puigdemont azért döntött a radikális megoldás mellett, mert ez volt az utolsó ütőkártyája.
Az események ezután felgyorsultak Barcelonában, az alkotmánybíróság csütörtökön felfüggesztette a szerdai döntéseket, és utasított 77 illetékes döntéshozót, hogy akadályozzák meg a referendumot. Rajoy több hatásos eszközt alkalmazhat, például az alkotmány 155. cikkelyét, amely feljogosítja a madridi kormányt, hogy adott esetben felfüggessze egy országrész autonómiáját. A csendőrök őrzik azt a nyomdát is, ahol valószínűleg a szavazócédulákat fogják nyomtatni, és átvizsgálják az érkező és távozó járműveket. Nagyon feszült a légkör a hétfői La Diada, a katalán gyász- és nemzeti ünnepnap előtt, amely előtt Madrid már biztos nem hoz nagy horderejű döntéseket.
