Kim Dzsongun elmondta, hogy mi a végső cél

Közölte, hogy az ország katonai egyensúlyt akar teremteni az Egyesült Államokkal szemben.

Az észak-koreai vezető úgy fogalmazott: „Végső célunk az, hogy megteremtsük a valós erőegyensúlyt az Egyesült Államokkal szemben, s annak vezetőit elriasszuk attól, hogy katonai megoldásról beszéljenek” – írja az MTI.

Kim Dzsongun jelezte azt is, hogy országa a szankciók ellenére is tökéletesíteni akarja nukleáris erejét. Tudósainak és mérnökeinek a jövőben is dolgozniuk kell az észak-koreai rakétatechnika további korszerűsítésén – tette hozzá. Az ország sikereket ért el rakétapotenciáljának fejlesztése terén annak ellenére, hogy évtizedek óta büntető intézkedések vannak érvényben vele szemben – mondta, hangsúlyozva, hogy Phenjan meg akarja mutatni „a nagyhatalmi sovinisztáknak, miként képes tovább haladni útján a korlátozó intézkedések ellenére is”.

Sikeresnek nevezte a mostani rakétatesztet, megállapítva, hogy a Hvaszong 12-es típusú, közepes hatótávolságú rakéta a tervezettnek megfelelő röppályán haladt, átrepült Japán második legnagyobb szigete, Hokkaidó felett, majd pontosan a kijelölt helyen csapódott a Csendes-óceánba.

Eközben Kína washingtoni nagykövete kijelentette: az Egyesült Államoknak tartózkodnia kellene Észak-Korea fenyegetésétől, és ehelyett aktívabban kellene kivennie részét azokból az erőfeszítésekből, amelyek a Phenjan nukleáris és rakétatechnikai fejlesztései által keletkezett válság rendezésére irányulnak.

Cuj Tien-kaj egy diplomáciai rendezvényen úgy fogalmazott: „Őszintén megmondom, az Egyesült Államoknak szerintem a mostaninál sokkal többet kellene tennie annak érdekében, hogy e kérdésben hatékony nemzetközi együttműködés jöjjön létre.” Washingtonnak tartózkodnia kellene az újabb fenyegetésektől Észak-Koreával szemben, többet kellene tennie azért, hogy meg lehessen találni a párbeszéd és a tárgyalások felújításához vezető utakat – tette hozzá a diplomata.

Kína mindenesetre a Phenjan elleni szankciókat illetően „sem többet, sem kevesebbet” nem fog tenni annál, mint amit az ENSZ BT határozatai előírnak – mondta Cuj Tien-kaj.

Az előző napon amerikai részről éppen Pekinget ösztönözték arra, hogy tegyen többet a válság megoldásáért. Rex Tillerson amerikai külügyminiszter úgy vélekedett, Kínának érvényesítenie kellene a nyersolajszállítási embargót Észak-Koreával szemben. Szerinte az olajexport „nagyon erőteljes eszköz” lenne a phenjani magatartás megváltoztatására, de ezzel az eszközzel szinte kizárólag Kína tudna élni, mivel a sztálinista ország teljes nyersolajigényét kínai importból fedezi. Tillerson kifejezte reményét, hogy Kína, amely világhatalom, saját hatáskörében meghozza ezt a döntést, ezzel is megpróbálva rászorítani Phenjant atomfegyver-fejlesztési programjának újragondolására és a párbeszéd elkezdésére.

James Mattis amerikai védelmi miniszter csütörtökön a japán hivatali partnerével folytatott telefonbeszélgetése során amellett foglalt állást, hogy az Egyesült Államoknak, Japánnak és Dél-Koreának erőteljes háromoldalú együttműködés révén kell demonstrálnia, hogy egységfrontot alkot az észak-koreai magatartással szemben.

Mi is beszámoltunk arról, hogy Észak-Korea újabb rakétát bocsátott fel Phenjan egyik külső kerületéből keleti irányba, a rakéta átrepült Japán második legnagyobb szigete, Hokkaidó felett, majd a Csendes-óceánba csapódott. A Jonhap dél-koreai hírügynökség tette közzé először a hírt néhány perccel a rakéta kilövése után, ezt követően Tokióban is megerősítették a rakétafelbocsátás hírét, pontosítva, hogy a Hokkaidón fekvő Erimo várostól kétezer kilométerre keletre csapódott a tengerbe az eszköz.

A dél-koreai hadsereg egyébként két ballisztikus rakétát indított pénteken, hat perccel az észak-koreai rakéta kilövése után. A Hjunmu-2 típusú, 300 kilométer hatótávolságú ballisztikus rakétákat a két Koreát elválasztó tűzszüneti vonal térségéből indították, az egyik a Keleti-tengeren sikeresen eltalálta a kijelölt célpontot – közölte a szöuli vezérkar. A közlemény szerint a célpont és a gyakorlótér közötti távolság megegyezett azzal a távolsággal, amennyire a Phenjan melletti légitámaszpont van, ahonnan az újabb észak-koreai rakétát pénteken fellőtték. A másik dél-koreai rakéta még az indítás kezdeti szakaszában a tengerbe zuhant, ennek okát a vezérkar nem részletezte.

Észak-Korea ezt megelőzően augusztus 29-én tesztelt kísérleti rakétát, amit a dél-koreai hadgyakorlatra adott válasznak neveztek. Kim Dzsongun kormánya az utóbbi egy évben azonban rendszeresen lő ki interkontinentális ballisztikus rakétákat.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa zárt ajtók mögött tartott rendkívüli ülésén ismét határozottan elítélte a „különösen provokatív” észak-koreai rakétakísérletet. A testület egyhangúlag hozta meg a döntést, és a rendkívüli ülés után kiadott nyilatkozatban botrányosnak minősítette a rakétafelbocsátást. A BT ismét felszólította Észak-Koreát, hogy haladéktalanul állítsa le a rakétakísérleteket. „Ezek az akciók nemcsak a térségre, hanem az ENSZ valamennyi tagországára is fenyegetést jelentenek” – fogalmazott a nyilatkozat. (MTI)