May kész engedményeket tenni az EU-nak

A korábban magabiztos brit miniszterelnök most kompromisszumkészebb víziót vázolt fel Firenzében. Késhet a brexit.

Az Egyesült Királyság és az Európai Unió felelőssége is, hogy a brexit működjön – jelentette ki péntek délután Theresa May az olaszországi Firenzében. A brit miniszterelnök egy Maserati hátsó ülésén érkezett a toszkánai városba, ahol megtartotta beszédét.

May elmondta, optimista, de kritikus időszak következik az EU és Nagy-Britannia kapcsolatában. Állítása szerint a brexit segíthet az EU-nak, hiszen a britek nem akadályozzák majd többé a további integrációt. Ugyanakkor elárulta, a britek történelmi és földrajzi okokból sosem érezték otthon magukat az EU-ban, ennek lett eredménye a brexitreferendum. – De ez nem jelenti azt, hogy ne lennénk részei az európai közösségnek, nemzeti érdekünk, hogy az EU sikeres legyen – jelentette ki Theresa May.

May felvetette, hogy miután Nagy-Britannia 2019. március 29-én elhagyja az Európai Uniót, lépjen életbe egy maximum kétéves átmeneti időszak, amelynek során szeretne hozzáférést a közös piachoz, és regisztrációt követően az uniós polgárok is szabadon mehetnének az Egyesült Királyságba. Cserébe vállalta, hogy a britek 2020-ig, az uniós költségvetési ciklus végéig fizetnek a közös büdzsébe – ez mintegy 20-40 milliárd eurós összeget jelent. Kritizálta a Norvégiához vagy Svájchoz hasonlatos modellt is, amelynek értelmében Nagy-Britannia úgy férne hozzá a közös piachoz, hogy eközben a szabad mozgást is biztosítania kellene az uniós polgároknak, valamint hozzájárulást kellene fizessen az EU-s költségvetésbe. Mint mondta, egy ilyen megoldás arra kötelezné országát, hogy úgy fogadjon el uniós szabályokat, hogy abba nem lenne beleszólása az Egyesült Királyságnak – más kérdés, hogy a kétéves átmeneti időszak alatt is ugyanez lenne a helyzet. A Kanadáéhoz hasonló szabadkereskedelmi egyezménnyel sem lenne elégedett. Szerinte olyan megoldást kell találni, ami egyezik az EU elveivel és a brit polgárok igényeivel.

Az EU-val való terrorellenes együttműködésről – biztonsági egyezményt kötne – és az északír–ír határ kérdéséről is beszélt, emellett ismét megerősítette, hogy az uniós állampolgárok jogait biztosítani fogják a kilépést követően is. Bejelentette, az Európai Bíróság döntései vonatkoznak majd ezen polgárokra akkor is, ha a brit jogrendszerrel lesz dolguk – ez volt a legkomolyabb, EU felé tett gesztusa, korábban erről nem beszélt a brit kormány. Ugyanakkor felvetette, hogy az unió és Nagy-Britannia közötti jogi viták rendezésére egy alternatív testületet kell létrehozni, hogy ne az Európai Bíróság vagy a brit bíróságok döntsenek egyoldalúan e kérdésekben.

A brit miniszterelnök sok kritikát kapott amiatt, hogy elment a reneszánsz központjába, ahol egy szürke paraván előtt – amelyen a Közös történelem, közös kihívások, közös jövő felirat állt – tartotta meg beszédét. Ugyanakkor amiatt dicséret illeti, hogy a brexit három másik fő játékosát, Boris Johnson külügyminisztert, David Davis brexitügyi minisztert és a nemrég Budapesten járt Philip Hammondot egyszerre tudta a nézőtérre ültetni. Johnson megjelenése az elmúlt hét eseményeinek fényében meglepő: múlt szombaton kemény hangvételű cikkben mutatta be vízióját, amely sok pontban nem egyezett a kabinetével. Úgy fest, Maynek sikerült kiegyeznie külügyminiszterével, akinek víziójából átemelte a norvég modell elítélését.

A Philip Hammond pénzügyminiszter által támogatott átmeneti időszakról szóló ötlet – amely már a januári, Lancaster House-ban elmondott beszédében is felbukkant – nem ördögtől való, hiszen az üzleti szférának és a társadalomnak több ideje lesz reagálni a tárgyalásokon kialkudott változásokra. Azonban a lépés sokakat frusztrálhat Nagy-Britanniában, rengetegen ugyanis azonnali kilépésre voksoltak a tavaly nyári referendumon. Az elégedetlenek hangján szólalt meg említett cikkében Boris Johnson is. A kabineten belüli viták sokat árthatnak a brexittárgyalások során, nem csoda, hogy a negyedik forduló jövő hétfői indulása előtt May rendet teremtett azzal, hogy Johnsonnak és Hammondnak is tetsző ötleteket vázolt fel beszédében. Ahogy az átmeneti időszakra vonatkozó tervet, úgy az uniós munkavállalók jogainak újbóli megerősítését is lehetett látni előre. Ez volt ugyanis a ki nem mondott előfeltétele annak, hogy a megakadt brexittárgyalások folytatódjanak, illetve a vétójoggal rendelkező Európai Parlament ne akadályozza a kilépési folyamatot.

A júniusi előre hozott választáson abszolút többségét elveszítő May erősnek tűnő beszédet mondott, ám ennek mélyére nézve láthatjuk a gyengeség jeleit, kevés konkrétumot fogalmazott meg. Hol van már „A brexit az brexit”-mondatból sugárzó magabiztosság? Ezúttal egy haladékot kérő, brexit tényleges időpontját kitoló, megegyezésre kész miniszterelnököt láthattunk.