Muszlimellenes dán szervezetnek tart előadást Kovács Zoltán

A kormányszóvivő hétfőn Koppenhágába utazik, a politikai kapcsolatokkal rendelkező Szabad Sajtó Társaságnál ad elő.

A Mohamed-botrány 2005-ben robbant ki, miután a dán Jyllands-Posten leközölt több karikatúra mellett egy olyat is, amelyen Mohamed próféta turbánjában egy bomba található. Ennek hatására dán zászlókat égettek a muszlim országokban, amelyek bojkottálták a dán termékek behozatalát, komoly exportkiesést okozva a skandináv államnak. A karikatúrát azóta is a szólásszabadság melletti kiállásként szokták használni Dániában, miközben a Jyllands-Posten soha többé nem nyomtatja ki. Legutóbb Inger Stojberg integrációs miniszter állt ki a karikatúra használata mellett, de a rajzzal ellátott bögréket árul a Szabad Sajtó Társaság is a weboldalán.

Az nem meglepő, hogy Kovács Zoltán Dániába látogat, hiszen a skandináv ország a közelmúltban migránskérdésben egyre inkább osztja a szigorú magyar álláspontot. Augusztus végén az egyébként liberális Anders Samuelsen külügyminiszter Budapesten Szijjártó Péterrel közösen kinyilvánította, a felek fontos szövetségesei egymásnak, vállvetve javítanának az EU versenyképességén, reformálnának meg intézményeket és állítanák helyre Európa biztonságát. Mindketten hangsúlyozták, elkötelezettek a schengeni övezet kívülről történő védelme mellett.

– Működik ez a megoldás, jelentősen csökkent a menedékkérők száma Dániában – válaszolta akkor Anders Samuelsen lapunk azon kérdésére, hogy a tavasszal bevezetett, „ékszeres törvényként” elhíresült menedékkérelem-szigorító jogszabály használatban van-e és hatékony-e. Tény, a 2015-ös 21 ezer menedékkérelem után 2016-ban már csak hatezret regisztráltak a hatóságok, de ez a migránshullám általános csökkenésével is magyarázható. Ugyanakkor a törvényt – amely lehetőséget adott volna a menedékkérők ékszereinek elkobzására, hogy legyen miből fedezni az ellátásukat – később módosították, így az adott személy számára felbecsülhetetlen értékű tárgyakat nem kobozhatják el. Ennek eredményeként a jogszabályt lényegében nem használták, de a médián keresztül eljutott a migránsokhoz, így lehetett Dániától elrettentő ereje.

Ugyanakkor három héttel ezelőtt Dánia bejelentette, fel akarja mondani a menekültek befogadásáról az ENSZ-szel kötött megállapodást. A megállapodás 1989-ben, még jóval az európai illegális migrációs válság kezdete előtt született, azóta évente mintegy 500 menekültet vettek át a világszervezet Menekültügyi Főbiztosságától, amely mostanra nagyon leterhelt lett. – Nem hiszem, hogy az idén van még helyünk erre a kvótára – jelentette ki akkor Inger Stojberg integrációs miniszter, aki szerint az önkormányzatoknak „lélegzetvételnyi szünetre” van szükségük, hogy jobban foglalkozhassanak azokkal, akik már az országba érkeztek. A dán kormányt az ügyben kívülről támogatja a populista Dán Néppárt is, amely nem tagja a koalíciónak. Az előterjesztésről a parlamentnek kell szavaznia, de az időpontot még nem tűzték ki.

Mindenesetre a dán kormány a népakaratnak megfelelően cselekszik: a korábban a multikulturalizmusra oly büszke dán társadalom az integrációs kihívások folytán egyre inkább bezárkózik. A The Local dán kiadása által is idézett friss felmérés szerint a dánok 62 százaléka támogatná például a burka és nikáb betiltását a nyilvános helyeken. A lakosság 23 százaléka a jelenlegi, nem tiltó szabályozás mellett állt ki. A kérdés a Dán Néppárt egyik szívügye, az alakulat negyedszer is be akar nyújtani egy tiltásra irányuló törvényjavaslatot a közeljövőben.

Dánia egyébként tagja annak az öt uniós országnak, amely visszaállította az ideiglenes belső határellenőrzést. Az Európai Bizottság májusban azt javasolta, hogy Ausztria, Dánia, Németország, Svédország és Norvégia már csak további hat hónapig, novemberig tartsa fenn ezt, és ezután mindenki térjen vissza a schengeni rendszer rendes, belső határellenőrzés nélküli működéséhez. A németek már jelezték, szerintük ez nem jó ötlet. A dánok pedig péntektől megerősítették Németországgal közös határuk biztosítását. A rendőröket fegyveres katonákra cserélték a déli határon, mert terrorcselekménytől tartanak. Megerősítik a járőrözést, emellett a Koppenhága belvárosában található nagy zsinagóga védelmét is fokozzák. Az országba lépő személyek iratainak ellenőrzését továbbra is a rendőrök végzik majd.