Lehet, hogy Donald Trump amerikai elnöknek legalább részben igaza volt, amikor – komoly tiltakozásokat kiváltva – ragaszkodott ahhoz, hogy az augusztusban Charlottesville-ben halálos áldozatot is követelő erőszakos eseményekben „mindkét oldal”, tehát a fehér nacionalisták és az ellenük tüntetők is hibásak voltak. Erre utalnak azok a bizalmas dokumentumok és rendfenntartókkal készült interjúk, amelyek alapján a Politico igyekezett bemutatni az antifa mozgalmak radikalizálódását.
A Belbiztonsági Minisztérium és az FBI közös helyzetértékelése már 2016 áprilisában, jóval Trump megválasztása előtt figyelmeztetett, hogy az „anarchista szélsőségesek” az elsődleges felbujtói azoknak az erőszakos cselekményeknek, amelyek nyilvános rendezvényeken, tüntetéseken történtek. A hatóságok őket tették felelőssé egy sor támadásért rendőrök, kormányzati és politikai intézmények, a „kapitalizmus szimbólumai”, a társadalmi igazságtalanság és a rasszizmus képviselői ellen.
A baloldali csoport tevékenységét a Belbiztonsági Minisztérium hivatalosan is „hazai terrorista erőszak”-ként sorolta be.
Miután Trumpot tavaly novemberben elnökké választották, az antifa mozgalom új ellenséget talált az ő támogatóiban, illetve azokban a fehér fajvédő és nacionalista körökben, amelyek hangosan üdvözölték a győzelmét. „Ezek az antifa srácok fegyverrel mutatkoztak, pajzsot és biciklissisakot viseltek, és a szart is kiverték az emberekből – fogalmazott egy magas rangú rendőr. – Molotov-koktélt használtak, tüzeket gyújtottak és betörték az ablakokat.”
A válasz nem maradt el, a szélsőjobboldali csoportok még több és nagyobb fegyverekkel reagáltak, és maguk indítottak ki nem provokált támadásokat. Mindkét oldalon arra használták a konfliktusokat a szélsőségesek, hogy tagokat toborozzanak és pénzt gyűjtsenek. Már Charlottesville előtt több tucat ilyen összecsapás volt. A kaliforniai Sacramentóban tíz ember került kórházba, amikor tavaly júliusban antifasiszták támadtak az egyébként törvényesen működő fehér nacionalista csoport demonstrációjára. A texasi Austinban is felfegyverzett antifasiszták támadtak Trump-támogatókra, aztán pedig a rendőrökkel is összecsaptak.
Az amerikai hatóságok az 1995-ös, 168 áldozatot követelő oklahomai robbantás óta főként a szélsőjobboldali csoportokra figyeltek, ha belső terrorizmusról volt szó, így senki nem figyelt az erőszakos baloldali mozgalmakra. Pedig már 1999-ben Seattle-ben, a WTO elleni tüntetéseken megjelent a Fekete Blokk nevű csoport, azóta pedig komoly, nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező hálózattá alakultak. Ahogy egyre agresszívebbé váltak, úgy váltottak ki egyre erőszakosabb reakciókat a szélsőjobboldalon, ami végül elvezetett a charlottesville-i eseményekig.
