A katalán regionális parlament szavazást tarthat a közösség függetlenségének kinyilvánításáról, ha a madridi kormány „továbbra is akadályozza a párbeszédet, és folytatja az elnyomást” – írta csütörtökön Mariano Rajoy spanyol miniszterelnöknek Carles Puigdemont katalán elnök.
Rajoy egyrészt a rá nehezedő történelmi felelősséget érezve, másrészt a függetlenségpárti katalán vezető korábbi homályos válaszain értetlenkedve eddig húzta-halasztotta a kilátásba helyezett madridi válaszlépést, vagyis az alkotmány 155. cikkelyének életbe léptetését, amely tág értelemben, de lehetőséget ad Madridnak, hogy korlátozza Katalónia autonómiáját. Rajoy úgy értelmezte Puigdemont levelét, hogy nem kapott választ kérdésére, ezért szombaton tárgyal kormányának tagjaival a bevezetendő intézkedésekről.
A kormányfő napok óta rendszeresen egyeztet két ellenzéki párttal, amely a parlamentben is szövetségese ebben a kérdésben. A Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) és a centrista Ciudadanos (Állampolgárok) ma már egyértelműen az említett cikkely alkalmazásának a híve. Közben a függetlenségi folyamatot szorgalmazó radikálisok ismét az utcákra készülnek, már ha Madrid valóban életbe lépteti az 1978 óta eddig még soha nem alkalmazott jogi fegyvert – főleg a Népi Egység Jelöltjei (CUP) nevű antikapitalista, anarchista párt.
A Katalóniába vezényelt rendőrök és csendőrök továbbra is maradnak az elszakadásra készülő országrészben. Az Európai Unió tagállamainak vezetői jelenleg Brüsszelben tanácskoznak az uniós projekt jövőjéről, de a katalán válság egyelőre nincs napirenden. Németország külügyminisztere, Sigmar Gabriel azonban felszólította Katalóniát, hogy tartsa tiszteletben az alkotmányt.
Katalóniában október 1-jén függetlenségi népszavazást tartottak annak ellenére, hogy azt a spanyol alkotmánybíróság felfüggesztette, és azóta alkotmányellenessége miatt meg is semmisítette az erről szóló jogszabályt. A referendum a spanyol rendőrök és a szavazók közötti összecsapásba torkollt. Az előzetes eredmények szerint a választásra jogosultak 42,3 százaléka vett részt a népszavazáson, összesen 2,26 millióan, akiknek 90 százaléka, 2,02 millió ember támogatta az elszakadást Spanyolországtól. A katalán kormány eltökélt szándéka, hogy a függetlenségi pártok támogatásával a katalán parlament hamarosan határozatot fogadjon el Katalónia egyoldalú elszakadásáról Spanyolországtól. Ezt követően pedig tárgyalásokat kezdene a függetlenedésről a spanyol állammal, amely azonban eddigi közlései szerint nem lesz partner ebben.
