A német választási kampányban elvétve említették, az osztrákban viszont mindenki őt idézi: nincs olyan vita az ausztriai pártvezetők között, amelyben Orbán Viktor neve ne kerülne elő. Philippe Narval, a befolyásos Alpbach Fórum igazgatója szerint mára az osztrák kampány odáig silányult, hogy arról szól, ki Orbán Viktor barátja.
Ez a sajátos versengés a vasárnapi választás előtt elsősorban Sebastian Kurz, a konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) és Heinz-Christian Strache, a radikális jobboldali Ausztria Szabadságpártja (FPÖ) kancellárjelöltje között zajlik. Kurz azonban önmagát Orbán Viktor fölébe helyezné. Meggyőződése ugyanis, hogy a 2015. őszi menekültáradat nem a szerb–magyar kerítés miatt állt meg, hanem azon macedón határzár miatt, amit Kurz ért el az akkori szkopjei kormánynál. A fiatal osztrák külügyminiszter már 2015 nyarán – még az orbáni kerítés előtt – utazott Szkopjéba: az akkori macedón kormányfővel, Nikola Gruevszkivel Kurznak felettébb jó volt a viszonya. 2015 telén aztán találkozott – a budapesti kormányzatot kihagyva a megbeszélésekből – a nyugat-balkáni országok vezetőivel egy zágrábi szállodában. Bécsnek már csak történelmi okokból is jelentős a befolyása a térségben, így Kurz kérését azonnal teljesítették az érintett országok, blokkolták a menekültek továbbhaladását, akik így Görögországban rekedtek.
Amikor Kurz előadja mindezt, Orbán Viktornak mindig akad egy nagy védelmezője, a szabadságpárti Strache. Szerinte „kizárólag Orbán úrnak” köszönhető a menekültválság időleges vége. Strache azt hirdeti, hogy Orbánnak ő a szövetségese, noha a Fidesznek hivatalosan az ÖVP a testvérpártja.
Strache kritikátlan Orbán-pártiságát nem nézi mindenki jó szemmel az FPÖ pártbázisában. A konzervatív Wiener Zeitung napilap hosszabb elemzésben tárta fel, hogy az FPÖ-n belül miként szervezkednek a „jobbikosok”. A párt egyik bécsi helyi politikusa, Karl Eggl vezetésével magyar származású FPÖ-tagok egy bécsi belvárosi szállodában találkozgatnak. Strache pártbeli ellenzéke ilyenkor részben magyarul beszélget egymás közt. Az FPÖ „jobbikosai” tartják fenn az Unser Mitteleuropa című internetes újságot is, amelyben rendszeresen bírálják a jelenlegi magyar kormányt. A bécsi balliberális újságok is sokszor vesznek át tőlük információt, ugyanis az FPÖ-közeli, de Orbán-ellenes lap igencsak tájékozottnak tűnik magyar kérdésekben.
Orbán Viktor neve a baloldali és a liberális pártok kampányában is jelen van – náluk inkább fenyegetésként. Egyszer már bejött nekik ez a stratégia. Tavaly például az államfőválasztáson Alexander van der Bellen zöldpolitikus azzal a jelszóval győzte le Norbert Hofert, az FPÖ jelöltjét, hogy „ne csináljunk Magyarországot Ausztriából”. Idén Christian Kern, az Ausztria Szociáldemokrata Pártja (SPÖ) elnöke, jelenlegi kancellár is megpróbál ezzel érvelni, mondván: mind Kurz, mind Strache ugyanúgy szét akarná verni a jog- és jóléti államot, ahogy szerinte Orbán Viktor tette szomszédjukban. A magyar kormányfő a jobboldali liberális Neos kampányában is negatív példaként szerepel.
Budapest mégis könnyen olyan kormánnyal találhatja magát szemben, amely sok kérdésben vele ért egyet. Ha Sebastian Kurz az FPÖ-vel köt koalíciót, az eddigi szokásrend szerint az FPÖ-nek járna a külügyminiszteri poszt is. Mindazonáltal a külügyminisztérium évtizedek óta néppárti felségterület, azaz kevéssé valószínű, hogy átadnák a tapasztalatlan FPÖ-söknek. Kurz elvileg kancellárként meg is őrizheti külügyminiszteri posztját. Egy ilyen kormány a menekültpolitikában Orbán Viktor álláspontján lenne, de a magyar munkavállalók jogait is korlátozná. Az FPÖ jelenléte mindenképp rossz üzenet lenne Európa számára – vallja számos ÖVP-politikus is. Szerintük Kurznak ezért Angela Merkel német kancellárhoz hasonlóan a zöldekkel és a liberálisokkal kellene összeállnia. Egy ilyen koalíció pártjainak színei megegyeznek az osztrák népviseletéivel, ezért hívják ezt az opciót fekete-zöld-rózsaszín Dirndl-koalíciónak.
