A brit EU-tagság megszűnése után maradó huszonhét tagország kormányának elküldött tervezet szerint az uniónak azonnal neki kellene látnia a lehetséges átmeneti intézkedésekre vonatkozó belső munkának annak érdekében, hogy a lehető leghamarabb a majdani kapcsolatrendszerről szóló következő tárgyalási szakaszba léphessen – írja az MTI.
A tervezet szerint az Európai Tanács következő, decemberi ülésén újra áttekinti a tárgyalások előrehaladtát, hogy meg tudja állapítani: sikerült-e elégséges haladást elérni. Ha igen, akkor az EU-ban maradó huszonhét tagország az unió érdekének megfelelően további iránymutatásokat fogadna el a jövőbeli kapcsolatokra és a lehetséges átmeneti intézkedésekre vonatkozóan.
„Annak érdekében, hogy teljesen készen álljon egy ilyen forgatókönyvre, az Európai Tanács arra kéri a tagországokat és Michel Barnier-t, az Európai Bizottság brexitügyi főtárgyalóját, hogy kezdjék meg a belső előkészítő megbeszéléseket.”
Csütörtökön egyébként Barnier úgy fogalmazott: bizonyos pontokban történt némi előrelépés a kiválás feltételeiről szóló tárgyalások ötödik fordulóján, a valódi áttörés azonban még várat magára. Brüsszeli sajtóértekezletén a politikus konstruktívnak nevezte az e heti egyeztetéseket, de kiemelte, hogy ezúttal sem sikerült kimozdítani a holtpontról a tárgyalásokat. Mint mondta, zsákutcába jutottak az egyeztetések az Egyesült Királyság EU-val szemben fennmaradó pénzügyi kötelezettségeiről, a brit delegáció ugyanis ezúttal is arról számolt be, hogy egyelőre nem tudják konkretizálni a javaslataikat, ezen a héten így erről a kérdésről nem is tárgyaltak. „Így nem tudom azt javasolni az Európai Tanácsnak, hogy nyissák meg a tárgyalásokat a jövőbeli kapcsolatokról” – fogalmazott.
A közös sajtótájékoztatón David Davis brit brexitügyi miniszter a jövőbeli viszonyról szóló egyeztetések megkezdését sürgette. Reményét fejezte ki, hogy a bennmaradó tagállamok vezetői jövő héten el fogják ismerni az eddigi előrelépést, és lehetővé teszik a továbblépést a kereskedelmi kérdésekre. Ez – mint hangsúlyozta – országának és az Európai Uniónak egyaránt érdekében állna.
Még hétfőn Theresa May brit miniszterelnök kijelentette: azután, hogy London előterjesztette kilépési javaslatait, az Európai Unióban maradó tagországok térfelén pattog a labda. Órákon belül egy brüsszeli csúcsbürokrata azt válaszolta, a labda az Egyesült Királyság térfelén van az EU-tagság megszűnésének feltételeiről folytatott egyeztetéseket illetően. Margaritisz Szkinasz, az Európai Bizottság szóvivője szerint a brit fél is tudja, hogy két szakaszra lettek osztva a tárgyalások, és amíg nem sikerül rendezni a kiválás legfőbb kérdéseit, addig nem lehet megkezdeni az egyeztetést a jövőbeli kapcsolatokról, a kereskedelmi viszonyról.
Szerdán May leszögezte: nem lesz újabb népszavazás az ország EU-tagságáról. „Végrehajtjuk azt, amire a brit nép szavazott, végrehajtjuk a brexitet, és 2019. március 29-én kilépünk az Európai Unióból” – jelentette ki.
A lisszaboni szerződés 50. cikkelye szerint az uniós tagság a kilépési szerződés hatálybalépésével, annak hiányában pedig a távozási szándék bejelentése után két évvel szűnik meg, azaz ebben az esetben 2019. március 29-én, de a kiválási tárgyalások a tagállamok konszenzusos döntésével meghosszabbíthatók. Az Európai Bizottság legkésőbb 2018 novemberére szerette volna lezárni a tárgyalásokat, hogy 2019 márciusáig legyen elég idő az egyezmény tagországi és európai parlamenti ratifikálására.
