Zsákutcába jutottak a brexittárgyalások?

Michel Barnier szerint – bár történt előrelépés – nem sikerült kimozdítani a holtpontról az egyeztetéseket.

Brüsszeli sajtóértekezletén Barnier konstruktívnak nevezte az e heti egyeztetéseket, de kiemelte, hogy ezúttal sem sikerült kimozdítani a holtpontról a tárgyalásokat.

Mint mondta, zsákutcába jutottak az egyeztetések az Egyesült Királyság EU-val szemben fennmaradó pénzügyi kötelezettségeiről, a brit delegáció ugyanis ezúttal is arról számolt be, hogy egyelőre nem tudják konkretizálni a javaslataikat, ezen a héten így erről a kérdésről nem is tárgyaltak. „Így nem tudom azt javasolni az Európai Tanácsnak, hogy nyissák meg a tárgyalásokat a jövőbeli kapcsolatokról” – fogalmazott.

A volt francia miniszter hangsúlyozta: bár eddig nem sikerült megfelelő mértékű előrelépést elérni a kiválás főbb kérdéseiben ahhoz, hogy meg lehessen kezdeni az egyeztetések második szakaszát, kellő politikai akarattal áttörést lehet elérni a következő két hónapban, a decemberi EU-csúcsig. Újságírói kérdésre válaszolva a főtárgyaló elmondta: az unió készen áll minden eshetőségre, de a rendezetlen kiválás rendkívül káros lenne mindkét fél számára.

A közös sajtótájékoztatón David Davis brit brexitügyi miniszter a jövőbeli viszonyról szóló egyeztetések megkezdését sürgette. A politikus reményét fejezte ki, hogy a bennmaradó tagállamok vezetői jövő héten el fogják ismerni az eddigi előrelépést, és lehetővé teszik a továbblépést a kereskedelmi kérdésekre. Ez – mint hangsúlyozta – országának és az Európai Uniónak egyaránt érdekében állna, írja az MTI.

Még hétfőn Theresa May miniszterelnök kijelentette: azután, hogy London előterjesztette kilépési javaslatait, az Európai Unióban maradó tagországok térfelén pattog a labda. Órákon belül egy brüsszeli csúcsbürokrata azt válaszolta, a labda az Egyesült Királyság térfelén van az EU-tagság megszűnésének feltételeiről folytatott egyeztetéseket illetően. Margaritisz Szkinasz, az Európai Bizottság szóvivője szerint a brit fél is tudja, hogy két szakaszra lettek osztva a tárgyalások, és amíg nem sikerül rendezni a kiválás legfőbb kérdéseit, addig nem lehet megkezdeni az egyeztetést a jövőbeli kapcsolatokról, a kereskedelmi viszonyról.

Mindennek közvetlen előzménye is lehet, hogy a baloldali The Guardian napilapban publikáló londoni uniós szakjogász, Jessica Simor két névtelen, de megbízható forrásra hivatkozva a múlt hétvégén azt írta, Maynek olyan szcenáriót vázoló dokumentum van a kezében, amely szintén jogászoktól származik, és amelyben a kilépés felfüggesztésének, a folyamat visszafordításának jogi lehetőségeit részletezik. Ezt a lehetőséget egyébként az ország kilépéséről döntő, már megszavazott, érvényben lévő jogszabály beterjesztője, Lord Kerr előzőleg nyilvánosan is felvetette.

Szerdán Theresa May az LBC kereskedelmi rádió adásában leszögezte: nem lesz újabb népszavazás az Egyesült Királyság EU-tagságáról. A kormányfő a leghallgatottabb londoni kereskedelmi rádió interjúműsorában a műsorvezető azon kérdésére, hogy miként szavazna, ha újabb referendumot tartanának a tagságról, kitérően azt mondta, hogy „feltételezésekre alapuló kérdésekre” soha nem válaszol. A konzervatív párti politikusról egyébként közismert, hogy a tavaly nyári népszavazás kampányában a bennmaradást pártoló tábor tagja volt. Az LBC műsorában meg is erősítette, hogy a referendumon – amelyen a résztvevők szűk, 51,9 százalékos többsége a kilépésre voksolt – a bennmaradásra szavazott. „Annak idején jó okkal tettem így, de a körülmények változnak” – fogalmazott, hozzátéve: a feladat most a brexitről hozott népszavazási döntés végrehajtása.

Nyomatékosan, kétszer is elmondva hozzátette, hogy nem lesz újabb népszavazás a brit EU-tagságról. „Végrehajtjuk azt, amire a brit nép szavazott, végrehajtjuk a brexitet, és 2019. március 29-én kilépünk az Európai Unióból” – jelentette ki a miniszterelnök.

A lisszaboni szerződés 50. cikkelye szerint az uniós tagság a kilépési szerződés hatályba lépésével, annak hiányában pedig a távozási szándék bejelentése után két évvel szűnik meg, azaz ebben az esetben 2019. március 29-én, de a kiválási tárgyalások a tagállamok konszenzusos döntésével meghosszabbíthatók.

Az Európai Bizottság legkésőbb 2018 novemberére szerette volna lezárni a tárgyalásokat, hogy 2019 márciusáig legyen elég idő az egyezmény tagországi és európai parlamenti ratifikálására.