„Úgy gondoljuk, itt az ideje hozzálátnunk a komoly tárgyalásokhoz a jövőről és az új kapcsolatról, a mély és különleges partnerségről, amelyet reményeink szerint létrehozhatunk” – mondta Johnson az uniós külügyminiszterek tanácsülése előtt.
„Indítsuk be a tárgyalásokat, ne húzzuk az időt. Nagyon reméljük, hogy barátaink és partnereink értik az üzenetet, és tényleg megkezdjük a komoly egyeztetéseket” – közölte a tárcavezető. Hozzátette, hogy kormánya „nagyon jó” és „tisztességes” javaslatokat tett le az asztalra az állampolgárok jogainak biztosításáról.
Theresa May brit kormányfő David Davis brexitügyi miniszterrel hétfőn Brüsszelbe látogat, ahol Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével és Michel Barnier uniós főtárgyalóval egyeztetnek.
Az Európai Unió csütörtökön kezdődő csúcsértekezletén kellene dönteni arról, hogy történt-e érdemi előrelépés a brit kilépés feltételeiről – elsősorban a pénzügyi kötelezettségek rendezéséről és a külföldi állampolgárok jogosultságainak garantálásáról – folyó jelenlegi, első tárgyalási szakaszban.
Ettől a döntéstől függ, hogy a bennmaradó huszonhét tagállam vezetői hozzájárulnak-e a továbblépéshez a tárgyalások második szakaszába, amely a szigetország és az Európai Unió jövőbeni viszonyrendszeréről, mindenekelőtt a kereskedelmi kapcsolatokról szól majd. Vezető EU-tisztviselők azonban meglehetősen borúlátó értékeléseket adtak legutóbbi nyilatkozataikban ennek esélyeiről.
Donald Tusk, az EU-tagállamok állam- és kormányfői alkotta Európai Tanács elnöke, aki nemrég Theresa May brit miniszterelnökkel tárgyalt Londonban, a megbeszélés után kijelentette: a kilépés feltételrendszeréről folyó eddigi tárgyalási szakaszban egyelőre nem sikerült elégséges előrelépést elérni ahhoz, hogy el lehessen kezdeni a brexit utáni kapcsolatrendszerről szóló következő tárgyalási szakaszt.
Jean-Claude Juncker bizottsági elnök a Tallinnban rendezett minapi informális EU-csúcson brit sajtóbeszámolók szerint azt mondta: „csodáknak kellene történniük” ahhoz, hogy ebben a hónapban el lehessen kezdeni a tárgyalások következő szakaszát.
London és Brüsszel ugyanakkor homlokegyenest eltérő módon ítéli meg a tárgyalási folyamat állását.
Theresa May minapi alsóházi felszólalásában alig burkolt utalást tett arra, hogy véleménye szerint London a brexittárgyalásokon mindent megtett, amit a jelenlegi szakaszban megtehetett. A brit kormányfő kijelentette: a tárgyalások következő szakasza előtt most már az EU-ban maradó 27 tagország „térfelén a labda”.
Az Európai Bizottság szinte perceken belül elutasító módon reagált May felvetésére. Margarítisz Szkínász, a bizottság szóvivője közvetlenül a brit miniszterelnök parlamenti felszólalása után tartott sajtóértekezletén leszögezte: amíg nem sikerül rendezni a brit kilépési feltételek legfőbb kérdéseit, addig nem lehet megkezdeni az egyeztetést a jövőbeni kapcsolatokról, köztük a kereskedelmi viszonyról. A bizottsági szóvivő szerint „a labda tehát teljes mértékben az Egyesült Királyság térfelén pattog” – írja az MTI.
Ismeretes, csütörtökön Michel Barnier, az Európai Bizottság brexitügyi főtárgyalója úgy fogalmazott: bizonyos pontokban történt némi előrelépés a kiválás feltételeiről szóló tárgyalások ötödik fordulóján, a valódi áttörés azonban még várat magára. Brüsszeli sajtóértekezletén a politikus konstruktívnak nevezte az egyeztetéseket, de kiemelte, hogy ezúttal sem sikerült kimozdítani a holtpontról a tárgyalásokat. Mint mondta, zsákutcába jutottak az egyeztetések az Egyesült Királyság EU-val szemben fennmaradó pénzügyi kötelezettségeiről, a brit delegáció ugyanis ezúttal is arról számolt be, hogy egyelőre nem tudják konkretizálni a javaslataikat, ezen a héten így erről a kérdésről nem is tárgyaltak. „Így nem tudom azt javasolni az Európai Tanácsnak, hogy nyissák meg a tárgyalásokat a jövőbeli kapcsolatokról” – szögezte le.
A közös sajtótájékoztatón David Davis brit brexitügyi miniszter a jövőbeli viszonyról szóló egyeztetések megkezdését sürgette. Reményét fejezte ki, hogy a bennmaradó tagállamok vezetői jövő héten el fogják ismerni az eddigi előrelépést, és lehetővé teszik a továbblépést a kereskedelmi kérdésekre. Ez – mint hangsúlyozta – országának és az Európai Uniónak egyaránt érdekében állna.
A lisszaboni szerződés 50. cikkelye szerint az uniós tagság a kilépési szerződés hatálybalépésével, annak hiányában pedig a távozási szándék bejelentése után két évvel szűnik meg, azaz ebben az esetben 2019. március 29-én, de a kiválási tárgyalások a tagállamok konszenzusos döntésével meghosszabbíthatók. Az Európai Bizottság legkésőbb 2018 novemberére szerette volna lezárni a tárgyalásokat, hogy 2019 márciusáig legyen elég idő az egyezmény tagországi és európai parlamenti ratifikálására.
