Katalónia nagy részét megbénították a függetlenséget támogató tüntetők, ráadásul általános sztrájk is fennakadást okoz a közlekedésben. A BBC beszámolója szerint Katalónia-szerte legalább 24 utat torlaszoltak el a tüntetők, akik a vasárnapi népszavazáson történt brutális rendőri beavatkozás ellen tiltakoznak. Legalább 900-an sérültek meg a spanyol hatóságokkal a voksolás lehetőségéért folytatott küzdelemben.
A keddi munkabeszüntetés miatt nem nyitottak ki a piacok, a butikok, a kávézók és a pékségek sem. Zárva vannak a múzeumok, kulturális központok, és levették a műsorról a színházak az esti előadásokat. Tanítási szünet van az egyetemeken, az iskolákban, az egészségügyi intézmények minimális szolgáltatásokkal működnek. A tömegközlekedés csak csúcsidőben megoldott, a reggeli órákban 35 százalékos volt a metrószolgáltatás, és a délutáni, esti csúcsidőben is hasonló lesz a helyzet, addig azonban nem közlekednek a szerelvények.
Kevesebb a városban a taxi is, a repülőtéri buszoknak 50 százaléka jár. Kora délelőtt a repülőteret üzemeltető AENA társaság azt közölte: a légi forgalom zavartalan, és eddig nem okozott járatkéséseket a sztrájk. Csatlakoztak a tiltakozókhoz a barcelonai tűzoltók is, akik a spanyol kormány képviselete előtt demonstráltak.
Barcelona utcáira ezrek vonultak ki, hogy részt vegyenek a tiltakozó akcióban: a demonstráció központja, a belvárosi Ramon Llull iskola, ahol vasárnap a legerőszakosabb összecsapások voltak, és a rendőrök gumilövedéket használtak a tömegoszlatásnál. Ugyanakkor tüntetnek a Spanyolországot kormányzó konzervatív Néppárt (PP) barcelonai székházánál is.
Nem csak a katalán fővárosban tüntetnek. Calellában fokozódik a helyzet: a város szállodáiból el kellett menekülniük a spanyol hatóságoknak. Az MTI beszámolója szerint az ellenük tiltakozók szitkozódása, kiabálás közepette hagyták el a hoteleket, amelyek bejáratánál a katalán rendőrök igyekeztek élőláncot alkotni. A feldühödött tömeg a hatósági autókat és furgonokat ütlegelte és rugdosta, többen még a járművek után is futottak. Sajtóinformációk szerint Calella függetlenségpárti polgármestere követelte a szállodáktól a rendőrök elküldését, egyes hírek szerint működési engedélyük visszavonásával fenyegetve.
Az MTI azt írta, hogy Monserrat Candini az ANTENA3 televízió csatorna reggeli műsorában ezt cáfolta, és azt mondta: épp a szállodák panaszkodtak a rendőrök jelenlétére, akik vasárnap éjjel a hotel előtt több embert is megütöttek azok közül, akik ellenük tiltakozva megjelentek ott. Pineda de Marban, a polgármester első helyettese is távozásra szólította fel az ott elszállásolt rendfenntartókat, mondván: nincs ok a jelenlétükre.
A rendőrök szállodái előtt is tüntetések voltak. A rendőrök a szálloda bejáratánál felsorakozva viszont lényegében a demonstrálók ellen tüntettek, és azt követelték a tüntetőktől, hogy hagyják végezni a rendfenntartók munkáját.
Juan Ignacio Zoid spanyol belügyminiszter erre reagálva bejelentette: október 11-ig meghosszabbítják az átvezényelt spanyol rendfenntartók jelenlétét Katalóniában, és kijelentette: nem hagyják a szállodákat, ahol elszállásolták őket. Szerinte egy jogállamban elképzelhetetlen, hogy inzultálják a rendfenntartókat, akik a törvénynek akarnak érvényt szerezni. A miniszter üzenetet intézett a rendőrség és csendőrség kötelékében szolgálókhoz, és azt mondta: az állampolgárok tisztában vannak azzal, hogy mit képviselnek, a spanyol kormány pedig megvédi méltóságukat és garantálja jogaikat.
A spanyol alkotmánybíróság által felfüggesztett, ezért illegális népszavazás megrendezése miatt 10 ezer spanyol csendőrt és rendőrt vezényeltek Katalóniába, akinek nagyobb részét bérelt tengerjáró hajókon szállásolták el. Sokakat helyeztek el azonban városi szállodákban is szerte Katalóniában, amelyek előtt már a szavazás előtt is jelentek meg tüntetők, hangoskodók, akik például lábasokat, konyhai edényeket ütögettek, így tiltakozva a fokozott hatósági jelenlét ellen.
A tiltakozó akciót eredetileg még a múlt héten helyezte kilátásba négy kisebb dolgozói érdekképviselet, civil szervezetek és cégek támogatása mellett, mint „harcot az elnyomás ellen a szabadságért”, így kifejezve ellenérzésüket a hatósági intézkedésekkel szemben, amellyel a spanyol kormány igyekezett megakadályozni az alkotmánybíróság által felfüggesztett referendum megrendezését.
A vasárnapi események hatására Spanyolország két legnagyobb dolgozói szakszervezete, a Munkásbizottságok (CCOO) és a Spanyol Munkások Általános Szövetségének (UGT) katalán szervezetei is jelezték: ők is támogatják a tiltakozó akciót a rendőri erőszak ellen.
Monste Ros, a CCOO katalán szervezetének szóvivője szerint nem lehet pontosan tudni, hogy mennyien sztrájkolnak, egyrészt mert elég későn hirdették meg az eseményt, másrészt mert nincs technikai kapacitásuk, hogy ezt felmérjék. „Van, ahol többen, van, ahol kevesebben” – fogalmazott egy interjúban.
Kinyílt Pandora szelencéje
Nem a katalán népszavazással, hanem Koszovó függetlenségének egyoldalú kikiáltásával nyílt ki az európai függetlenségi törekvések „Pandora szelencéje” – hangsúlyozta Ivica Dacic szerb külügyminiszter kedden a szerbiai közszolgálati televízióban, ahol arról is beszélt, hogy azok, akik támogatták a katalánok népszavazását, hogyan fogják lebeszélni a boszniai szerbeket egy hasonló kezdeményezésről. (MTI)
