Mariano Rajoy az El País című baloldali napilapban vasárnap megjelent interjúban beszélt erről. Arról kérdezték, hogy alkalmazná-e Katalóniával szemben az alkotmány 155. cikkelyét, amivel lényegében felfüggesztené az autonómiáját.
„Egyáltalán nem zárok ki semmit, amire a törvény lehetőséget ad Idejekorán kell megtenni azt, ami a legfontosabb az adott pillanatban” – mondta Rajoy, és hozzátette, hogy „az lenne az ideális, ha nem kéne folyamodni rendkívüli megoldásokhoz, de ahhoz, hogy erre ne kerüljön sor, a dolgoknak meg kell változniuk”. Leszögezte, hogy Madrid megakadályozza Katalónia függetlenné válását és megőrzi az ország egységet.
A spanyol alkotmány 155-ös cikkelye bármely autonóm közösség önrendelkezésének ideiglenes felfüggesztésére ad lehetőséget az államnak, lehetővé teszi, hogy rendkívüli helyzetben Madrid ellenőrzése alá vonja egy autonóm terület, adott esetben Katalónia irányítását, leváltsa a kormányát és helyi választásokat írjon ki. Ezt a cikkelyt a spanyol történelem során még soha nem alkalmazták, így ha a spanyol kormány most mégis élne vele, azzal lényegében ismeretlen terepre lépne. Ehhez pillanatnyilag nincs meg a szükséges politikai támogatás Madridban, a spanyol parlament pártjai közül csupán a Ciudadanos (Állampolgárok) nevű liberális középutas párt támogatja nyíltan ezt a lehetőséget.
Az El Paísnak adott interjúban Mariano Rajoy leszögezte, hogy Spanyolországnak nincs szüksége közvetítőkre a katalán függetlenségi népszavazás miatt kialakult válság rendezéséhez. „Arra van szükségünk, hogy azok, akik megsértik a törvényt és a törvény fölé helyezik magukat, változtassanak a helyzetükön” – mondta a miniszterelnök, és leszögezte, hogy a Katalóniába vezényelt mintegy négyezer rendőr addig marad ott, amíg a helyzet nem tér vissza a normális kerékvágásba. Hozzátette, hogy nem akar előre hozott általános választást tartani a katalán helyzet miatt az országban.
Katalóniában október 1-jén függetlenségi népszavazást tartottak annak ellenére, hogy azt a spanyol alkotmánybíróság felfüggesztette. A referendum a rendőrök és a szavazók közötti összecsapásba torkollt.
A hivatalos végeredmények szerint a választásra jogosult 5,3 millió állampolgár közül 2,28 millióan szavaztak a referendumon, ami 43 százalékos részvételi arányt jelent. Katalónia függetlenségére 2,04 millióan voksoltak, ez a leadott szavazatok 90,18 százalékát jelenti. A katalán kormány eltökélt szándéka, hogy a függetlenségi pártok támogatásával a katalán parlament hamarosan határozatot fogadjon el Katalónia egyoldalú elszakadásáról Spanyolországtól. Ezt követően pedig tárgyalásokat kezdene a függetlenedésről a spanyol állammal, amely azonban eddigi közlései szerint nem lesz partner ebben.
Szombaton több ezren tüntettek Madridban és a katalán régió székhelyén, Barcelonában a katalán függetlenségi népszavazás nyomán kialakult helyzet tárgyalásos rendezését követelve a spanyol és a helyi vezetőktől.
A „Beszéljünk?” címmel szervezett megmozdulásokra egy időben került sor a két városban. A résztvevők többsége fehér felsőt viselt, és a szervezők kérésére sem a spanyol, sem a katalán zászló nem került elő a rendezvényen. A katalán elnöki palotának otthont adó barcelonai Sant Jaume téren tüntető tömegben „Több tárgyalás, kevesebb tesztoszteron!”, „Tárgyalj, vagy mondj le!” feliratú táblák voltak olvashatóak.
Európai uniós vezetők ugyancsak felszólították a spanyol és a katalán politikusokat, hogy rendezzék békés úton nézeteltéréseiket. Carles Puigdemont katalán elnök azt mondta, hogy kész a párbeszédre, Mariano Rajoy azonban csak akkor hajlandó vele tárgyalni, ha a katalánok feladják függetlenségi törekvéseiket.
Vasárnap az egységpártiak Barcelonában is megmozdulást szerveznek, amelyen részt vesz Mario Vargas Llosa Nobel-díjas író, aki betegségnek nevezte a katalán függetlenségi törekvéseket.
A referendum nyomán kialakult politikai válság egyébként megosztotta Spanyolország lakosságát, több bank és vállalat áthelyezte katalóniai székhelyét, és a piac bizalmát is megingatta a kialakult helyzet.
Médiaértesülések szerint kedden benyújtanak egy függetlenségi nyilatkozattervezetet a katalán parlamentnek. Madrid tiltakozik arra hivatkozva, hogy az 1978-as alkotmány tiltja a régió elszakadását Spanyolországtól.
