Magyarország a V4-hez közelítené Romániát

Szijjártó Péter és román kollégája nem veszett össze kisebbségi kérdéseken kolozsvári találkozójukon.

Kisebbségi, energiabiztonsági és infrastrukturális kérdésekről esett szó Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint román kollégája, Teodor Melescanu hétfői kolozsvári megbeszélésén. Elhangzott, a magyar kormány támogatandónak tartja a Budapestet Kolozsváron keresztül Bukaresttel összekötő gyorsvasút-összeköttetés megteremtését, ugyanakkor kérdésünkre a két tárcavezető elmondta: mindkét fél érdeke, hogy Románia szorosabbra fűzze kapcsolatait a visegrádi országokkal.

A két külügyminiszter egyórás kincses városi munkamegbeszélése után elmondta, találkozójuk annak az év elején indult párbeszédnek a része, amelynek keretében Szijjártó részt vett a román, Melescanu pedig a magyar nagyköveti értekezleten. Meleșcanu elmondta, a gazdasági kapcsolatok fejlesztésének jelentőségén túlmenően egyetértettek abban, hogy mindkét fél számára fontosak a nemzeti kisebbségek, e téren pedig közös érdek a kölcsönösség elvének érvényesítése. A román külügyminiszter közölte, miután Magyarország tölti be a visegrádi négyek soros elnökségét, magyar kollégájától meghívást kapott a V4-ek közelgő budapesti találkozójára, amelyen örömmel vesz részt, szerinte ugyanis Románia részvétele hozzáadott értéket jelent a regionális kapcsolatok tekintetében.

Lapunk arra vonatkozó kérdésére, hogy Románia fontolgatja-e a V4-ekhez való csatlakozását, a román diplomácia vezetője elmondta, erről nem született döntés, Bukarest azonban érdekelt a visegrádi országokkal való együttműködésben. – Mivel Magyarország tölti be az elnökséget, és felmerült a balkáni probléma témaköre is, eleget teszünk a meghívásnak – válaszolta Melescanu. Ugyanerről a kérdésről Szijjártó Péter úgy vélekedett: már csak azért is pragmatikus érdek a visegrádi országok és Románia együttműködése, mivel a V4-ek gazdasági növekedésének üteme jóval meghaladja az európai növekedését, Románia GDP-gyarapodása pedig a legnagyobb az EU-ban. – Ha összefogunk, akkor abból komoly gazdasági profitunk lehet. Nekünk az az érdekünk, hogy Románia gazdaságának jól menjen, hiszen a magyar export 5 százaléka Romániába irányul. Reméljük, a román gazdasági szereplők érdeklődése is megnő Magyarország iránt – jelentette ki Szijjártó, hozzátéve: 510 millió eurós hitelkeret nyílt a magyar Eximbanknál a magyar–román vállalatközi együttműködés finanszírozására.

A kisebbségek anyanyelvi használatát korlátozó, a magyar és román állam erőfeszítései ellenére elfogadott ukrán oktatási törvény kapcsán elhangzott, Bukarest és Budapest egyetért abban, hogy az oktatási téren végrehajtott reformok nem korlátozhatják a nemzeti kisebbségek anyanyelven való tanulásának jogát. Szijjártó Péter közölte, egyetértettek abban, hogy a magyarországi román, valamint a romániai magyar közösségre erőforrásokként kell tekinteni a kétoldalú kapcsolatokban. A külgazdasági és külügyminiszter hozzátette, Budapestet örömmel tölti el, hogy Liviu Dragnea, a kormányzó román Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke arról biztosította nemrég Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy a bukaresti kormány megnyugtatóan rendezi a marosvásárhelyi római katolikus iskola ügyét. – Reméljük, az RMDSZ, a katolikus egyház és a román kormánykoalíció együttműködése záros határidőn belül valóban meg tudja oldani ezt a problémát – szögezte le Szijjártó.

A magyar diplomácia vezetője Kolozsváron elmondta, a két ország 2020-ig megduplázza az autópálya-összeköttetést, ami nem lesz nehéz, mivel jelenleg csak egy ilyen működik, a Csanádpalota-Nagylak határátkelőhely. Szijjártó szégyenteljesnek nevezte ezt a helyzetet, majd reményének adott hangot, miszerint a román–magyar határszakaszon jelenleg csak hétvégenként működő tíz átkelő közül minél hamarabb több is üzemelhet majd állandó jelleggel. – Mivel az az európai fejlesztési tervek jelenleg gyorsvasútfejlesztésről szólnak, kifejezetten támogatandónak tartjuk a Budapestet Kolozsváron keresztül Bukaresttel összekötő gyorsvasút megépítését. Energiabiztonság szempontjából jó hír ugyanakkor, hogy a rendszerüzemeltetőink jelentése szerint 2019-ben jelentős mennyiségű földgáz szállítására nyílik lehetőség Romániából Magyarország irányába, 2022-ben pedig már 4,4 milliárd köbméter földgáz szállítása válik lehetővé a két ország között – közölte Szijjártó Péter.

Kérdésre válaszolva Teodor Melescanu elmondta, Románia még nem alakított ki hivatalos álláspontot a katalán függetlenségi népszavazásról. Bukarest ugyanakkor azt vallja, hogy a feleknek a párbeszéd útján kell keresniük a megoldást, és a román hatóságok remélik, hogy mihamarabb tárgyalásos úton sikerül tisztázni a nézeteltéréseket. A referendum kapcsán Szijjártó Péter tömören úgy válaszolt: Magyarország a történteket Spanyolország belügyének tekinti.