– Lehetséges, hogy újabb háború tör ki?
– Nem, természetesen ennek nincs esélye. Tárgyalásban állunk Oroszországgal, gazdasági, kulturális és humanitárius kapcsolataink még fejlődnek is. Az viszont elfogadhatatlan számunkra, hogy Moszkva a két tartományt velünk ellentétben önálló államnak tekintse.
– Mit gondol, Abházia és Dél-Oszétia lakói ma milyen sorsot választanának?
– Ők már választottak. Csakhogy a helyzetük most korántsem jó, humanitárius problémák vannak, a bűnözés is elharapódzott, Abháziában például rendszeresek az incidensek helyiek és orosz turisták között. Annyit viszont elmondhatok: remélem, Abházia rájön, melyik ország kötelékében tud jobban fejlődni, merthogy ma nem fejlődik.
– Grúzia már évek óta csatlakozni akar az Európai Unióhoz és a NATO-hoz. Mit gondol, van ennek még bármi esélye? Brüsszel a bővítést láthatóan levette a napirendről, földrajzilag is messze van önöktől, és a saját problémáival is meg kell küzdenie.
– Biztos vagyok benne, hogy előbb-utóbb csatlakozunk, már csak azért is, mert nagy árat fizettünk ezért a törekvésünkért – a két elfoglalt területről beszélek, aminek megszállásával az oroszok büntettek minket. Ennek ellenére például a korrupció leküzdése terén jelentős lépéseket tettünk. Az EU-val aláírtuk a társulási szerződést, és a vízumegyezményt is. És igen, vannak problémák az EU-val – említhetjük például a migrációs válságot –, sok téren jóval erősebb intézkedések kellenének, mégis úgy gondoljuk, az emberi jogok az Európai Unióban a lehető legmagasabb szintet képviselik. Ami a NATO-t illeti, a szövetséget védelmünk, sőt, államiságunk garanciájának tartjuk.
– Ukrajna óta viszont még az eddigieknél is világosabb, Oroszország nem engedi, hogy szomszédai a NATO tagjaivá váljanak. Miből gondolják, hogy Grúzia kivétel?
– Világos, hogy Oroszország érdeke az egykori szovjet területek irányítása. Csakhogy eközben nekünk meg az államiságunk megőrzése a célunk. A NATO nélkül Oroszországnak könnyebb dolga lenne, ha egész Grúziát meg akarná szállni, márpedig ez komolyan benne van a pakliban, ha feladjuk a NATO-hoz történő közeledést.
