Mégsem működik pazarlóan a közmédia? Bár azonnali visszavágásról volt szó, a Tisza-kormány nem nyúlt az idei 141 milliárdos támogatáshoz

Ugyanaz a szám szerepel a Fidesz-kormány ideje alatt elfogadott költségvetésben, mint amit Kármán Andrásék nyújtottak be augusztus legvégén.

Műsorszórás. pénzszórás? Fotó: Havran Zoltán

Most akkor sokat költ vagy eleget?

Akad azonban egy pont, amely más okból, de szintúgy érdekes. Magyar Péter a kampányban, és pártja választási győzelme után is rendszeresen beszélt, illetve beszél a propagandáról, a szavazás napja előtt ide sorolta a közmédiát is. Ebből kiindulva a Tisza egyik sokszor hangoztatott ígérete volt, hogy kormányra kerülve megkurtítják a közmédia szerintük túlzó költségvetési támogatását.

Magyar Péter például 2025 februárjában kijelentette a Hungexpón tartott első évértékelőjén, hogy megszüntetik a közmédia több száz milliárd forintos támogatását. Az év végén az elhíresült balatonfüredi frakcióülésen már a Tisza-kormány megalakulása utáni vállalások között szerepelt, hogy leállítják a közmédia állami finanszírozását. Nem sokkal ez előtt Kármán András – a konzultációk és az állami vállalatok hirdetései mellett – a közmédia finanszírozását is a költségvetés felesleges kiadásai közé közé sorolta. Mint leszögezte:

Ezek visszavágása azonnal meg fog történni, ami azonnali megtakarítást jelent.

Ehhez képest a Kármán András által benyújtott idei pótköltségvetésben ugyanakkora összeg szerepel a közmédia támogatását bemutató rubrikában, mint az eredeti 2025-ös törvényben. A még a Fidesz-kormány idején elfogadott 2026-os büdzsé 141,268 milliárd forintot határozott meg a közszolgálati média idei támogatásaként. A Tisza augusztus végén nyújtotta be a 2026-os költségvetést átíró jogszabályt, ám a javaslata érintetlenül hagyta az összeget. A hétfői napirendre felvett összegző módosító javaslat sem nyúlt hozzá a közmédia támogatásához.

Sötét képernyő, kirúgott emberek

A közmédiánál egyébként lényegében a kormányváltás óta áldatlan állapotok uralkodnak.

A tiszás kampányígéretek között nemcsak a finanszírozás megnyirbálása szerepelt, de az is, hogy felfüggesztik a hírszolgáltatást. Ez július 7-én, az új átmeneti vezetés hivatalba lépésekor sikerült is, leállították a hírszolgáltatást a közmédia felületein, az M1 élő adása és a Kossuth Rádió korábbi műsorfolyama is megszakadt. Az M1 Híradó aztán augusztus 20-án újraindult. Később pedig az intézményrendszert is alapjaiban alakították át: július 26-án az MTVA beolvadt a Duna Médiaszolgáltatóba, amelyből az átalakulás lezárultával a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. jön létre. 

A változások a szervezet mellett a személyi állományt is érintik. Szeptemberben még cáfolták, hogy hatszáz fős elbocsátásra készülnek, ám október elején ténylegesen megkezdődött a csoportos létszámleépítés előkészítése a közmédiánál. A dolgozóknak kiküldött tájékoztatásból ráadásul az is kiderül: miközben a munkavégzés alól hónapok óta mentesített munkatársaknak közös megegyezést kínálnak, és arra is figyelmeztették őket, hogy a munkaviszonyukkal kapcsolatos magatartásukra hivatkozva is felmondhatnak nekik, ebben az esetben pedig végkielégítés sem jár.

Felmondások és párbeszéd

Mindeközben a kulturális tárca október elején arról adott ki közleményt, hogy lezárult a közmédia jövőjéről folytatott szakmai párbeszéd. A minisztérium szerint a 125 beadványban megfogalmazott legfontosabb elvárások között szerepelt a közönség bizalmának megerősítése, a szerkesztői függetlenség, a hiteles tájékoztatás, valamint a takarékos és transzparens működés.

A közmédiánál jelentettek be ugyan megtakarításokat, a költségvetés benyújtott módosítása és az összegző módosító javaslat azonban nem csökkenti az idei közszolgálati hozzájárulást.