Végkielégítés nélkül is utcára kerülhetnek – megkezdődött a csoportos leépítés a közmédiánál

A szeptemberben még cáfolt hatszáz fős elbocsátás után most ténylegesen megkezdődött a csoportos létszámleépítés a közmédiánál. A dolgozóknak kiküldött tájékoztatásból ráadásul az is kiderül: miközben a munkavégzés alól hónapok óta mentesített munkatársaknak közös megegyezést kínálnak, arra is figyelmeztették őket, hogy a munkaviszonyukkal kapcsolatos magatartásukra hivatkozva is felmondhatnak nekik – ebben az esetben pedig végkielégítés sem jár.

Fotó: Hatlaczki Balázs

A vezetés hangsúlyozza, hogy a közös megegyezés önkéntes, és annak kezdeményezése egyik felet sem kötelezi a megállapodás megkötésére. Ha pedig nem jön létre egyezség, a munkavállaló kezdeményezése önmagában nem tekinthető a munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozatnak.

Figyelemre méltó, hogy bár a dokumentum szerint annak sincs teendője, aki nem kíván tárgyalni, és a lehetőség igénybevételének elmaradása „önmagában nem jár hátrányos következménnyel”, a következő mondatban azonban már mégis azt közlik: ezeknél a munkavállalóknál egyoldalú munkáltatói felmondásra kerül sor.

 

A konstrukció így komoly nyomást helyezhet az érintettekre. Aki elfogadja a közös megegyezést, az a levél szerint megkaphatja a munkáltató működésével összefüggő felmondás esetén járó juttatásokat, köztük a végkielégítést. Aki viszont nem állapodik meg a munkáltatóval, annál egyoldalú felmondás következik, amelynek egyik, a levélben külön nevesített lehetséges indoka a munkavállaló magatartása. Utóbbi esetben pedig nem jár végkielégítés.

Hogy a munkáltató végül hány embernél, milyen konkrét tényekre alapozva alkalmazza ezt a felmondási okot, egyelőre nem ismert. Különösen ennek lesz jelentősége annak megítélésében, hogy a magatartási okra történő hivatkozás valóban az audit során feltárt egyedi problémák következménye, vagy a közös megegyezést elutasító dolgozók eltávolításának egyik eszköze lesz.

Nyáron kezdődött a leépítés

A mostani csoportos létszámleépítésnek hónapokra visszanyúló előzményei vannak. Július elején több tucat munkatársat mentesítettek a munkavégzés alól. A közmédia akkori közlése szerint a teljes körű szervezeti és szakmai audit keretében került sor bizonyos munkavállalók mentesítésére.

Már ekkor felmerült, hogy a tömeges mfelfüggesztésnek egy későbbi nagyobb létszámleépítést készíthetnek elő. Lapunk az MTVA-t is megkérdezte arról, terveznek-e csoportos létszámleépítést, erre a kérdésünkre azonban akkor nem érkezett válasz.

A közmédia augusztusban még azt közölte a sajtóval, hogy a részletes audit folyamatban van, és annak eredményei alapján hoznak majd szakmai döntéseket. A szervezet akkor már azt is elismerte, hogy ezek között munkaügyi intézkedések is szerepelhetnek.

Szeptemberben aztán már 600 dolgozó elbocsátásáról jelentek meg sajtóértesülések. A Horváth P. András vezette menedzsment szeptember 18-án közleményben cáfolta, hogy ennyi munkavállaló elbocsátását tervezné. A vezetés akkor azt közölte, hogy a tömeges leépítésről megjelent hírek nem igazak, és azt ígérte, a július óta tartó átalakítás eredményeiről, valamint a következő időszak terveiről hamarosan tájékoztatják a nyilvánosságot.

Elsötétült képernyő

Emlékezetes: a közmédia már a választási kampányban is Magyar Péter célkeresztjében volt. A Tisza elnöke többször arról beszélt, hogy kormányra kerülve felfüggeszti a közmédia hírszolgáltatását mindaddig, amíg szerinte nem biztosíthatók az objektív és pártatlan tájékoztatás feltételei, a választás után pedig már úgy fogalmazott: „ezt a hazugsággyárat be fogjuk zárni”. A terv végül részben meg is valósult: július 7-én, az új átmeneti vezetés hivatalba lépésekor leállították a hírszolgáltatást a közmédia felületein, az M1 élő adása és a Kossuth Rádió korábbi műsorfolyama is megszakadt. Később pedig az intézményrendszert is alapjaban átalakították: július 26-án az MTVA beolvadt a Duna Médiaszolgáltatóba, amelyből az átalakulás lezárultával a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. jön létre.