„Van nukleáris kártya” – Bulgária párbeszédet sürget Oroszországgal

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet

Az ukrajnai háború diplomáciai lezárását sürgette Rumen Radev bolgár miniszterelnök, aki szerint Európának újra meg kell nyitnia a kommunikációs csatornákat Oroszországgal. Figyelmeztetett az eszkaláció nukleáris kockázatára is. Míg Andrius Kubilius uniós biztos vitatta a kormányfő megközelítését, Moszkva üdvözölte a szavait.

2026. 10. 02. 11:31
Rumen Radev Fotó: NIKOLAY DOYCHINOV Forrás: AFP

Radev különösen veszélyesnek tartja, hogy szerinte alig esik szó a nukleáris kockázatról.

Mindig a lehető legrosszabb forgatókönyvre kell gondolnunk. Fel vagyunk erre készülve?

– tette fel a kérdést. Hangsúlyozta, nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy Oroszország rendelkezik a világ legnagyobb nukleáris arzenáljával, becslések szerint 4400 robbanófejjel. Ugyanakkor elutasította a Kreml nukleáris fenyegetéseit. — Nem vagyok Putyin ügyvédje – szögezte le, vagyis álláspontját a háború lezárásához vezető lehetőségek kereséseként, nem pedig az orosz politika támogatásaként mutatta be.

Mark Rutte NATO-főtitkár ugyanazon a fórumon felszólította Moszkvát, hogy hagyjon fel a nukleáris fenyegetőzéssel. Ugyanakkor azt is kijelentette, hogy jelenleg nincs közvetlen orosz katonai fenyegetés a NATO területével szemben.

Más utat választana az EU

Radev érvelésével Andrius Kubilius, az Európai Bizottság védelemért és űrügyért felelős tagja szállt vitába. Szerinte az eddigi diplomáciai kísérletek nem hoztak eredményt, Moszkva jelenlegi tárgyalási pozíciója pedig lényegében Ukrajna megadását követeli. Kubilius úgy véli, Ukrajna katonai megerősítése nélkül egy megállapodás sem Ukrajnát, sem Európát nem tenné biztonságosabbá. Az orosz hibrid támadásokra szerinte olyan választ kell adni, amely Moszkva számára is „fájdalmas”.

A bolgár miniszterelnök álláspontja nem új. Szeptemberben Andrej Babis cseh miniszterelnökkel közösen bírálták az Ukrajnába irányuló folyamatos pénz- és fegyverszállításokat. Radev akkor úgy fogalmazott: az uniós és NATO-csúcstalálkozókon gyakrabban kellene elhangoznia a béke szónak. Nem sokkal korábban Robert Fico szlovák miniszterelnököt fogadta Szófiában, aki szintén bírálja Ukrajna katonai támogatásának jelenlegi formáját.

Moszkva üdvözölte Radev szavait

A brüsszeli felszólalásra a Kreml gyorsan reagált. Dmitrij Peszkov szóvivő október 1-jén „nagyon pozitív jelenségnek” nevezte Radev azon álláspontját, hogy minden lehetőséget ki kell használni az Oroszországgal folytatott párbeszédre. Peszkov szerint más európai vezetőktől is hallottak már – igaz, megfogalmazása szerint „meglehetősen félénk” – felhívásokat a párbeszéd újraindítására.

A brüsszeli vita két eltérő stratégiai megközelítést rajzolt ki. Az egyik szerint Ukrajna katonai támogatása és Oroszország elrettentése teremtheti meg egy későbbi tárgyalás feltételeit. A másik a diplomáciai csatornák újjáélesztését és az eszkaláció veszélyének csökkentését helyezi előtérbe.

Radev szerint az ukrajnai háború próbára tette Európa „kritikai gondolkodását”, és mindenekelőtt azt a képességét, hogy reális politikai célokat fogalmazzon meg, majd meghatározza a kívánt végállapotot. A kérdés tehát nem pusztán az, hogy tárgyaljon-e Európa Moszkvával, hanem az is, milyen eszközökkel és milyen céllal akarja lezárni a háborút. 

Borítókép: Rumen Radev bolgár kormányfő (Fotó: Nikolay DOYCHINOV / AFP)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.