Hogy lesz ebből MNB-s tényfeltárás? Annyi az irat, hogy kétszáz napon át csak olvasnia kellene a tiszás elnök vezette vizsgálóbizottságnak

Varga Mihály személyesen is megjelenik az MNB korábbi működését vizsgáló parlamenti bizottság előtt, amely Matolcsy György volt jegybankelnököt is meghallgatja. A testület közben olyan iratrengeteggel dolgozik, amelynek puszta elolvasása is több tízezer munkaórát igényelhet: az Állami Számvevőszék 60 gigabájtnyi, mintegy 40 ezer dokumentumból álló, több százezer oldalas teljes vizsgálati anyagot adott át, az MNB pedig újabb 30 ezer oldalnyi dokumentummal segítette a munkát. Mindezt hatfős testületnek kell feldolgoznia úgy, hogy a jelentés határideje december 31.

Varga Mihály jegybankelnök is megjelenik az MNB korábbi működését vizsgáló parlamenti bizottság előtt, amely több tízezer dokumentumból és több százezer oldalnyi iratból dolgozik Fotó: Vémi Zoltán

Ehhez jön az MNB által átadott újabb 30 ezer oldal. A vizsgálóbizottság elnöke október 1-jén az iratforgalomról szólva még egy adalékot ismertetett, nevesül, hogy a Neumann János Alapítványtól is jelentős mennyiségű anyag érkezett, bár erről pontos számot nem ismerünk.

Csak a gyors olvasás több mint kétszáz munkanap

Mindenesetre az biztos, hogy irgalmatlan mennyiségű munka vár a hatfős testületre. Ha a durva becslés kedvéért 300 ezer oldallal számolunk, és egy oldal érdemi, de nagyon gyors átolvasására átlagosan csak két percet fordítunk, az már tízezer óra. Három perccel számolva 15 ezer, öt perccel pedig 25 ezer óra jön ki, és tekintettel az ügy bonyolultságára, aligha feltételezhető, hogy a tagok gyorsan átfutnák a szövegeket. Ha nagyon gyorsan olvasnak, akkor is 69 teljes napot, 8 órás munkanappal számolva 207 és fél napot kell szánnia minden egyes tagnak a munkára.

Elemzés, meghallgatások, értelmezések

De ehhez jön az iratok értelmezése, egymással való összevetése, a pénzmozgások követése, a jogi háttér feltárása, a meghallgatások előkészítése és az újabb dokumentumok feldolgozása.

Innen nézve legalábbis megugorhatatlan feladatnak tűnik, hogy mindezt az év végéig teljesítse a bizottság.

Kiváltképp úgy, hogy a parlamenti határozat szerint a testületnek azt kell feltárnia, hogy az MNB korábbi működésében, különösen az alapítványi vagyonkezelésben, az Optima-csoport befektetési struktúráiban, valamint az ingatlanberuházások és székházfelújítások során megfelelt-e a közpénzek kezelése a jogszerűség, az átláthatóság, a takarékosság és a felelős gazdálkodás követelményeinek.

A határidő kevesebb mint fél évvel az érdemi munka megkezdése után jár le. Közben újabb adatbekérések és meghallgatások is zajlanak: a testület október 1-jén például a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványtól is további adatokat kért, és a már említett Varga Mihály és Matolcsy György meghallgatása is hátravan.

Hat emberre jut az MNB-ügy

A vizsgálóbizottság hat képviselőből áll. Elnöke a tiszás Csőszi Attila, alelnöke a fideszes Tuzson Bence és a Mi Hazánk politikusa, Apáti István. A testület további tagja a szintén tiszás Sopov Ildikó Éva és Weigand István, valamint a KDNP-s Hargitai János. A testület felállításáról az Országgyűlés május 26-án döntött, a tagokat és a tisztségviselőket június 8-án választották meg, az érdemi munka pedig az augusztus 26-i alakuló üléssel indult meg. A parlamenti határozat alapján a bizottságnak december 31-ig kell elkészítenie a jelentését. A dokumentum nyilvános lesz, és az Országgyűlés honlapján is közzé kell tenni.