Túlzás lenne állítani, hogy a katalán függetlenségi törekvések Európa osztatlan szimpátiáját élveznék. Beszédes például, hogy Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke arról beszélt, hogy a spanyol alkotmány alapján a katalán népszavazás jogszerűtlen volt, egyben figyelmeztetett, hogy amennyiben a referendum az ország alkotmánya szerint zajlott volna, akkor az azt jelentené, hogy a terület az Európai Unión kívülre kerülne. De óvatosan fogalmazott Orbán Viktor is, a magyar miniszterelnök szerint a népszavazás spanyol belügy, ezért Magyarország nem nyilvánít véleményt a témában.
Közben kiderült, hogy a vasárnapi káosz közepette sokan akár többször is szavazhattak: ha ez valóban így van, az az egész voksolás komolyságát kérdőjelezi meg. Carles Puigdemont, az autonóm katalán parlament szeptember 7-én elfogadott elszakadási törvénye értelmében viszont napokon belül kikiáltja az önálló katalán köztársaságot. A vasárnap látottak alapján biztos, hogy ezt Madrid nem fogja megvárni, Puigdemont viszont felszólította a szavazást meglepően durván megakadályozó rendőrség és csendőrség egységeit, hogy azonnal hagyják el Katalóniát. A hivatalos adatok szerint 893 személy sérült meg, köztük 431 csendőr és rendőr, több embernek a szemét lőtték ki, négy súlyos sérültet pedig kórházban ápolnak.
Lapunk beszélt egy informatikai vállalkozást vezető, Barcelonában élő magyarral, aki azt mondta, a munkahelyén és a baráti körében is vannak mind a függetlenségpárti mind az azt ellenző vélemények. Jánosi-Mózes Tibor szerint a függetlenségpárti vélemények mögött rendre gazdasági okok köszönnek vissza, bár ez sokszor inkább ürügyként szolgál egy sokkal mélyebb nemzeti sérelem leplezésére, ami a spanyolokkal szembeni egyre nagyobb ellenszenv formájában kezd gyűlni. Tibor közösségi oldalán azt osztotta meg ismerőseivel, hogy Barcelona sztrájkra készül, várhatóan megbénul a város közlekedése.
