A brüsszeli Európai Bizottság írásban azt közölte, úgynevezett indoklással ellátott véleményt küldött az ügyben a magyar kormánynak, ami az eljárás második szakaszát jelenti.
Magyarországnak mostantól egy hónapja van arra, hogy összhangba hozza az uniós szabályokkal a kifogásolt törvényt, különben a bizottság az Európai Bírósághoz fordulhat.
A kötelezettségszegési eljárás az idén júliusban indult meg hazánk ellen, akkor Christian Wigand szóvivő a bizottság szokásos sajtótájékoztatóján közölte: úgynevezett hivatalos felszólító levelet küldtek Magyarországnak a civil szervezetekre vonatkozó, nemrég elfogadott jogszabály ügyében, amelyet több szempontból is aggályosnak találtak. Az EB értékelése szerint a jogszabály indokolatlan „beavatkozást” jelent az uniós alapjogi chartában garantált jogokba különösen az egyesülési szabadság terén, illetve a magánélet és a személyes adatok védelmét illetően is aggályokat vet fel. Emellett a testület úgy véli, hogy a törvény „indokolatlanul és aránytalanul” korlátozza a tőke szabad mozgását azáltal, hogy Brüsszel szerint az új nyilvántartásba vételi, bejelentési és nyilvánosságra hozatali követelmények diszkriminatívak, és komoly adminisztratív terhet jelentenek az érintett szervezeteknek. Mint írták, a törvény akadályozhatja a civil szervezeteket az adománygyűjtésben, korlátozva a tevékenységüket. Az intézkedéseknek elrettentő hatásuk lehet, és megnehezítik az érintett szervezetek finanszírozását.
Civiltörvény
Az évente legalább 7,2 millió forintos külföldi támogatással bíró civil szervezeteknek az Országgyűlés kormánypárti többsége írta elő, hogy külön regisztrálni kell magukat, azt pedig a kiadványaikon is fel kell tüntetni, hogy külföldről támogatott szervezetnek minősülnek. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), illetve a Magyar Helsinki Bizottság már jelezte, hogy a polgári engedetlenség eszközéhez nyúl, és nem fogja nyilvántartásba vetetni magát.
A civiltörvényt Áder János június 16-án írta alá.
„A civil társadalom demokratikus társadalmaink fontos pillére, ezért nem szabad indokolatlanul korlátozni a tevékenységét. Gondosan tanulmányoztuk a törvényt, és arra jutottunk, hogy nem felel meg az uniós jognak. Elvárjuk, hogy a magyar kormány mielőbb kezdjen párbeszédet a kérdés megoldására” – emelte ki közleményében Frans Timmermans, a bizottság első alelnöke.
A bizottság azt is kifogásolja, hogy a törvény értelmében a civil szervezeteknek az adományozók személyét és a pontos összeget is közzé kell tenniük, és Brüsszel szerint a törvény nem teremt megfelelő egyensúlyt az átláthatóság igénye és az adományozók/kedvezményezettek személyes adathoz és magánélethez fűződő jogai között.
A magyar hatóságoknak egy hónapjuk van arra, hogy válaszoljanak az ismertetett kifogásokra.
