Ukrajnáról szólva Putyin kijelentette, hogy a „srebrenicaihoz hasonló mészárláshoz” vezetne, ha lezárnák a határt Oroszország és a fellázadó kelet-ukrajnai tartományok között. A szomszédos országban kitörő válságért Európát tette felelőssé, és hangsúlyozta, hogy csakis az európai hatalmak érhetik el a helyzet megváltoztatását. Elmarasztalta a Viktor Janukovics megbuktatott ukrán elnök és az akkori ellenzék között 2014-ben megkötött megállapodást szavatoló Németországot, Franciaországot és Lengyelországot, amiért nem tett semmit a kijevi „fegyveres államcsíny” után.
Azt hangoztatta, hogy Moszkvát nem aggasztja a NATO megerősített katonai jelenléte a balti államokban. Állította, hogy Moszkva ura a helyzetnek.
Hangot adott véleményének, hogy a katalóniai és a kurdisztáni függetlenségi népszavazás nyomán kialakult válság a Nyugat által alkalmazott kettős mérce eredménye, amely egyesekben függetlenség- és szabadságharcosokat, másokban pedig szakadárokat lát. Emlékeztetett arra, hogy Európában korábban sokan nem titkolták örömüket más országok szétesése láttán.
„Miért kellett annyira meggondolatlanul, az aktuális politikai konjunktúrából és – nyíltan kimondom – a washingtoni idősebb testvérnek való kedvezésből kiindulva feltétel nélkül támogatni Koszovó elszakadását, hasonló folyamatokat provokálva Európa más régióiban és a világban?” – tette fel a kérdést Putyin.
Kifogásolta, hogy a Nyugatnak ugyanakkor nem tetszett, hogy a Krím kikiáltotta függetlenségét, és népszavazáson döntött az Oroszországhoz való csatlakozásról.
Az orosz elnök leszögezte, hogy az ENSZ-nek ma nincs alternatívája. Elismerte, hogy a világszervezet reformra szorul, de megítélése szerint a változtatásokat fokozatosan kell bevezetni. A fórumon Putyin elítélte Phenjan nukleáris kísérleteit, de hangot adott meggyőződésének, hogy az észak-koreai nukleáris válságot csakis párbeszéd révén lehet megoldani.
