Negyedéves összehasonlításban Szaúd-Arábia hazai összterméke (GDP) 2,3 százalékkal esett vissza a június 30-án véget ért három hónapban, főleg az alacsony olajárak és az olajkitermelés csökkenése miatt. Az első negyedévben még erősebb, 3,7 százalékos volt a visszaesés. Éves szinten 1 százalékkal zsugorodott a GDP április–júniusban, az első negyedévben mért 0,5 százalékos csökkenés után – közölte az ország statisztikai hivatala a hétvégén.
Szaúd-Arábiában, amely a világ legnagyobb olajexportőr állama és a Közel-Kelet legnagyobb gazdasága, egy sor megszorító intézkedést hozott azóta, hogy 2014 nyarán összeomlott a kőolaj világpiaci ára. A költségvetés bevételeinek több mint 90 százalékát biztosította 2014-ig a kőolajból származó jövedelem.
Az olajárak zuhanása miatt az ország vezetése kidolgozta a bevételek diverzifikálását célzó tervet, ideértve az általános forgalmi adó bevezetését és az állami tulajdonban álló olajvállalat, az Aramco részleges privatizálását.
A szaúdi király fia, Mohamed bin Szalmán herceg, trónörökös tavaly áprilisban hozta nyilvánosságra a Vízió 2030 névre hallgató tervét, amelynek alapján diverzifikálnák a gazdaságot, hogy megszüntessék a kőolajipartól való függőséget. Elemzők azonban nem nagyon bíznak a terv sikerében.
Szaúd-Arábia költségvetési hiánya az utóbbi három évben több mint 200 milliárd dollárra duzzadt, és az idén további 53 milliárd dollárral növekedhet. A deficitet részben a nemzetközi és hazai piacon felvett hitelekből, részben tartalékaiból fedezte.
Ha a gyászos számok nem javulnak, Szaúd-Arábia gazdaságának teljesítménye a 2008-ban kirobbant pénzügyi világválság óta először idén csökkenni fog.
A Nemzetközi Valutaalap arra számít, hogy a szaúdi gazdaság idén csak 0,1 százalékkal bővül a 2016-ban mért 1,7 százalékos, illetve a 2015-ben elért 3,4 százalékos GDP-növekedés után.
