Ahogy az lenni szokott, minden idők legvéresebb amerikai lövöldözését – amely Las Vegasban történt helyi idő szerint vasárnap este – követően is kiújult a szabad fegyvervásárlásról és -viselésről szóló vita az Egyesült Államokban. A helyzet annyiban más most, mint korábban, hogy ezúttal olyan elnök ül a Fehér Házban Donald Trump személyében, aki a korábbiaknál jóval szorosabb viszonyban van a szabad fegyverviselést lehetővé tevő második alkotmánykiegészítés mellett sorozatosan kiálló Országos Lőfegyverszervezettel (National Rifle Association – NRA).
A kapcsolat már csak azért is érdekes, mert Trump korábban maga is támogatta a fegyvervásárlók ellenőrzésének szigorítását. Ám a későbbi elnök a republikánus kampány idején már váltott, és a potenciális szavazóbázisnak jobban tetsző üzenetet fogalmazott meg. Az NRA pedig már tavaly májusban jó lóra tett, amikor elkezdte támogatni Trumpot – végül harmincmillió dollárt (közel nyolcmilliárd forint) adtak a későbbi elnök kampányának. Ennek eredményeként az NRA vezetője, Wayne LaPierre már az elnöki ciklus második hetében meghívót kapott a Fehér Házba egy konzervatív vezető politikusokkal való találkozóra.
Sőt, áprilisban Trump lett három évtized után az első amerikai elnök, aki beszédet mondott az NRA évente megrendezett vezetői fórumán. A szövetség korábban felemás viszonyt ápolt a republikánus kormányokkal: idősebb George Bush például kilépett a szervezetet 1991 óta vezető LaPierre egyik „menetrend szerinti” kormányellenes kirohanását követően. Ifjabb Bush azonban már-már baráti viszonyt ápolt az NRA-jel, ám még ennél is nagyobb összeborulást láthatunk Trump és LaPierre részéről.
A felek egyébként hasonlóak a megnyilvánulásaikat tekintve: a demokratákat és a médiát ellenségnek látják, e csoportok elleni támadásaikért sosem kérnek bocsánatot. Az NRA június végén például olyan videót tett közzé, amelyben azt a kérdést, hogy miért jó belépni a szervezetbe, így válaszolták meg: mert ekképpen lehet fellépni a leghatékonyabban a folyton tüntető és romboló liberális politikai ellenfelekkel szemben. Nem csoda, hogy ilyen erős üzenetű támadást intézett a mintegy ötmillió tagú szervezet az elnökválasztást elbukó demokratákkal szemben, hiszen az NRA érzi, erős szövetségese van a Fehér Házban.
A fentiek alapján egyértelmű, hogy a Trump-adminisztráció nem fog módosítani szövetségi szinten a törvényeken, még ha az elnök ma sejtelmesen azt is ígérte, hogy később beszélhetnek a jogszabályról. Ez a fegyverlobbinak negatív fejlemény, nekik ugyanis az a legmegfelelőbb, ha a politikusok – mint például Barack Obama – azzal fenyegetőzik, hogy szigorít a szabályozásokon, nem hiába nevezték az első afroamerikai elnököt „a legjobb fegyverkereskedőnek”. Elnöksége első évében, 2008-ban a fegyvereladások számával nagyjából megegyező fegyverellenőrzésekből 13 milliót folytattak le, 2016-ban pedig már 27,5 milliót.
Az idei első félév adatai szerint azonban jelentősen csökkenhet a fegyvereladások száma. Ez az amerikai fegyvermizéria ellentmondása: minél inkább riogatnak törvényi szigorítással, annál több nagyobb a kereslet, ám ha fegyverbarát elnök kerül hatalomra, már nincs miért fegyverexpókra járni. A fegyveripar ugyanakkor komoly hajtóereje az amerikai gazdaságnak, problémájukat Trump elnök is felismerte, nem csoda, hogy bejelentette, az ország kész kézifegyvereket is exportálni.
