A CNN-re és külföldi rádiókra is kiterjesztenék az orosz ügynöktörvényt

A külföldi tudósítók nem számítanak majd ügynöknek, de az Oroszországban sugárzó rádiók igen.

MN
2017. 11. 13. 14:51
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az amerikai állami kézben lévő Szabadság Rádióra és Amerika Hangjára, a CNN magántársaságra, valamint a nemzetközi német állami rádióra, a Deutsche Wellére is kiterjesztené az orosz parlament a külföldi ügynöki tevékenységet végző szervezetekre vonatkozó törvényt – derül ki az MTI tudósításából. 

Ezt Andrej Iszajev, a kormányzó Egységes Oroszország párt frakcióvezető-helyettese közölte újságírókkal a moszkvai Állami Duma, vagyis a parlamenti alsóház épületében. Mint mondta, a parlamenti pártcsoportok vezetői „szolidaritásból” döntöttek úgy, hogy válaszul az RT America orosz állami televízió és a Szputyik hírügynökség egyesült államokbeli idegen ügynökként történő, kényszerű bejegyeztetésére, módosítják a külföldi ügynökökről rendelkező oroszországi jogszabályt és a sajtótörvényt.

A módosítások nyomán, mint arra Iszajev rámutatott, külföldi ügynökké lehet majd minősíteni azokat a tömegtájékoztatási eszközöket, amelyeket „külföldi kormányok vagy kormánybarát struktúrák finanszíroznak”, és amelyek a képviselő szerint orosz területen működve beavatkoznak az ország belügyeibe és a választási eljárásba. Szavai szerint az új szabályozás az általa említett médiumokon kívül „egy sor másikat” is érinthet.

Pjotr Tolsztoj házelnökhelyettes az Interfax hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy az új szabályozás nem érinti majd az orosz külügyminisztérium által akkreditált tudósítói irodákat, valamint a közösségi hálózatokat. Mint mondta, a változások nem vonatkoznak majd a CNN vagy a BBC oroszországi tudósítóira, csak a külföldi jogi személyekre.

Az orosz parlament már a héten elfogadhatja azt a törvénymódosítást, amely külföldi ügynöknek minősít majd külföldi tömegtájékoztatási eszközöket. Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlament alsóházának elnöke múlt pénteken „szimmetrikus válaszintézkedést” helyezett kilátásba, rámutatva, hogy az idegen ügynöki tevékenységről rendelkező orosz törvény az amerikaival ellentétben eddig nem vonatkozott a tömegtájékoztatási eszközökre. Hozzátette, hogy amíg az amerikai jogszabály megsértőire 5 évi szabadságvesztés szabható ki, addig az orosz törvény a jelenlegi formájában elsősorban közigazgatási és csak azután büntetőeljárási ügyként kezeli a törvénysértést, és 2 évig terjedő börtönt ír elő.

Margarita Szimonyjan, az RT főszerkesztője múlt csütörtökön közölte, hogy a televízió engedve Washington nyomásának regisztrálja magát külföldi ügynökként.

Az amerikai igazságügyi minisztérium felszólította az Egyesült Államokban működő orosz csatornát, hogy ezt hétfőig tegye meg. Szimonyjan szerint ha a médiavállalat ellenszegülne, letartóztathatják az RT amerikai irodájának igazgatóját és befagyaszthatják a cég amerikai bankszámláit. A főszerkesztő ugyanakkor közölte, hogy az ügyet bíróságra viszik.

Az RT America televíziót, valamint a Sputnik News rádiót és hírügynökséget az Egyesült Államok propagandaadónak tekinti. Az amerikai Szövetségi Nyomozóiroda (FBI) szeptember közepén vizsgálatot indított ezen médiumok ellen, arra a gyanúra hivatkozva, hogy a tavalyi elnökválasztási kampány idején komoly szerepük volt a Donald Trump győzelméhez vezető orosz propaganda terjesztésében.

A külföldi ügynökök bejegyzésére vonatkozó 1938-as amerikai törvény (FARA) értelmében mindenkinek regisztráltatnia kell magát az amerikai igazságügyi minisztériumnál, aki egy külföldi kormány utasítására, kérésére vagy irányítása alatt tevékenykedik. A FARA kivételt tesz azokkal a médiaszervezetekkel, amelyek nem külföldi kormányokat szolgálnak ki. Ezt a mentességet élvezi a BBC brit és a Deutsche Welle német tartalomszolgáltató is. Ugyanakkor a Peking felügyelete alatt álló China Dailyt, az NHK Cosmomedia japán tévécsatornát és a dél-koreai Korean Broadcasting Systemet (KBS) például bejegyezték az igazságügyi minisztériumnál.

Oroszországban 2012-ben lépett érvénybe a külföldi ügynökökről rendelkező törvény, azóta mintegy 150 civil szervezetet soroltak be a kategóriába. A jogszabály kötelez minden, külföldi finanszírozásban részesülő, politikai tevékenységet folyató nem kormányszervezetet (NGO), hogy kérje külföldi ügynökként történő bejegyzését és minden nyilvános közleményében vagy tevékenységében ebben a minőségében tüntesse fel magát. 2015-től hatályos az a jogszabály, amely lehetővé tette szervezetek nemkívánatosnak minősítését Oroszországban. A nemzetbiztonsági kockázatokkal indokolt törvény értelmében az ilyennek minősített szervezetek működését betilthatják, vezetőiket közigazgatási, valamint büntetőjogi felelősségre vonhatják, vagyonukat befagyaszthatják.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.