Nem szűnik a feszültség Ukrajnában, és körülötte sem. Odesszában a Pravij szektor agresszív nacionalista fiataljai szó szerint leparancsolták a színpadról az ismert orosz színművészt, Konsztantyin Rajkint. A hatalom ellenzékeként fellépő Mihail Szaakasvili eközben arra panaszkodott, hogy megverték a sofőrjét. Varsó ezzel párhuzamosan ugyan megegyezett Kijevvel a II. világháborús lengyel sírok feltárásának felújításáról, ám először alkalmazva a Lengyelországgal ellenségesen fellépő ukránok kitiltásáról hozott rendeletet, nem engedte beutazni az országba a „fekete listáján” szereplő Szvjatoszlav Seremetet, a politikai megtorlások áldozatainak emlékét őrző bizottság titkárát. Kijevet az is felingerelte, hogy a hét végén a Krímbe látogatott Vlagyimir Putyin és Szevasztopolban részt vett III. Sándor cár szobrának felavatásán. Moszkvában közben bejelentették, hogy a félsziget és Ukrajna határán kerítést építenek.
Kárpátalján a kormányzó elmozdításáról egyre gyakrabban felröppenő hírek borzolják a kedélyeket. Ezúttal Ihor Lapin a kisebbik kormánypárt, a Népi Front képviselője „jelentette fel” a kormányfőnél a megyei közigazgatás elnökét. „Felhívnám a figyelmét Kárpátalja megyére. Ott van egy Hennagyij Moszkal nevű úr, aki megengedi magának, hogy rendeleteket hozzon az ott élők számára, s nyugodtan tűri, hogy az ukrán állami intézményeken más államok zászlaja függjön. Ennek Kárpátaljai Népköztársaság lesz a vége” – fordult Volodimir Hrojszmanhoz. A miniszterelnök azt ígérte, ellenőrzi az információt, és amennyiben szükséges, az államfőhöz fordul Moszkal elmozdítása érdekében. Mint fogalmazott, senki nem engedheti meg magának, hogy átlépje a törvényesség kereteit, s bejelentette, egyik helyettesét megbízta a kárpátaljai helyzet felmérésével. A vizsgálat eredménye már csak azért is érdekes, mert a nemzeti kisebbségek szimbólumainak használatát szabályozó 1992-ben kelt rendelet értelmében mind a magyar, mind például az uniós lobogó kifüggesztése törvényes az önkormányzatok épületén, bárki által használható jelkép. Hennagyij Moszkal az utóbbi időben számos nyilatkozatában vette védelmébe a megyében élő magyar kisebbséget. Kárpátaljai kormányzója bírálta az oktatási törvényt, továbbá elítélte az ukrán nacionalisták múlt vasárnapi beregszászi tiltakozó akcióján tanúsított viselkedését, különösen a magyar zászló levételét a városházáról.
Lapin kérdőre vonta Hrojszmant Semjén Zsolt azon kijelentése kapcsán is, miszerint a magyar társadalomban és a magyar parlamenti politikában teljes konszenzus van arról, hogy a külhoni magyaroknak jár az autonómia, az állampolgárság, és az utóbbitól elválaszthatatlan a szavazati jog. A kormányfő válaszában aláhúzta, nem szabad elfelejteni, hogy ez az ország Ukrajna, az anyanyelve pedig az ukrán, amelyet Ukrajna minden állampolgárának tiszteletben kell tartania. „Mi, mint nagy, 45 milliós európai ország, senkinek nem engedjük meg, hogy velünk zsaroló hangnemben beszéljen” – tette hozzá.
Aligha meglepő ezek után, hogy ebben a hangulatban nem nagyon közeledtek az álláspontok Lilija Hrinevics kétnapos kárpátaljai munkalátogatásán sem. Az oktatási miniszter az új tanügyi törvény nemzetiségi vonatkozásait ismertetve elismerte ugyan, hogy a kárpátaljai magyaroknak, mindenekelőtt az egy tömbben élőknek sokkal nehezebb elsajátítaniuk az ukrán nyelvet, mint a szlávoknak, de szerinte Budapest a választási kampánytól vezérelve inkább politikai, mint pedagógiai alapon közelít a kérdéshez. „Magyarország kompromisszumot elutasító, a jelenlegi helyzet befagyasztását szorgalmazó álláspontja teljességgel elfogadhatatlan” – jelentette ki Hrinevics.
