A szóvivő korábban azt mondta: valószínűtlen, hogy a tengeralattjáró felrobbant volna, mert egy akkora detonáció nem maradhatott volna észrevétlen. Egy későbbi sajtótájékoztatóján azonban már arról számolt be, hogy több forrástól, mások mellett a bécsi székhelyű Átfogó Atomcsendegyezmény Szervezetétől (CTBTO) is olyan információkat kapott a haditengerészet, amelyek szerint az említett anomália valóban robbanás volt. Úgy fogalmazott, hogy egy szokatlan, egyszeri, erőteljes, nem nukleáris robbanásnak megfelelő hangot rögzítettek november 15-én, néhány órával azután, hogy nyoma veszett a tengeralattjárónak.
Egyre inkább fogytán a remény a negyvennégy tengerész számára. Noha az élelmiszer és az üzemanyag kilencven napra is elegendő, hét nappal a San Juan eltűnése után mostanára kimerülhetett a fedélzetén lévő oxigénkészlet. A túlélésre a feltételezések szerint akkor van esély, ha az eltűnt tengeralattjárónak sikerült felemelkednie a felszínre, vagy a jármű levegőztetőcsövén keresztül sikerült levegőt juttatni a fedélzetre.
Korábban azt is elképzelhetőnek tartották, hogy a legénység morzekódokat adott le a tengeralattjáró falán, ám később bebizonyosodott, hogy téves információ, mivel az észlelt hangok „biológiai forrásból” származtak. A valódi üzenetváltás november 15-én, szerdán történt. Akkor az akkumulátorokkal kapcsolatos műszaki hibáról számoltak be a járműről, ám még ez sem vezethetett volna tragédiához, mivel az ilyen jellegű hiba nem ritka, máskor nem jelentett komolyabb kockázatot.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!