Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke kijelentette: a brüsszeli testület szerint a máltai hatóságok általánosságban eleget tesznek a pénzmosással kapcsolatos uniós szabályoknak, azonban sok tekintetben lehetne még javítani az ország teljesítményén.
Elmondta, a pénzmosás elleni uniós irányelveket minden tagországnak át kell ültetnie a nemzeti jogrendjébe a kötelezettségszegési eljárások elkerülése érdekében. Továbbá közölte, jövőre vizsgálni fogják Málta és a többi tagállam esetében is, hogy miként árulnak letelepedési engedélyeket vagy állampolgárságot.
A holland uniós biztos emellett azon véleményének is hangot adott, hogy „erőteljes jelzést” küldene, ha a máltai kormány a korábbi döntését felülvizsgálva mégis csatlakozna az Európai Ügyészséghez.
Matti Maasikas, az EU soros elnökségét betöltő Észtország uniós ügyekben illetékes miniszterhelyettese rámutatott, a demokráciák működése szempontjából alapvető fontosságú a szólás- és sajtószabadság biztosítása.
A gyilkosság kapcsán pedig leszögezte: a máltai hatóságoknak minden követ meg kell mozgatniuk, hogy ezen „barbár cselekedet” elkövetői bíróság elé kerüljenek.
A strasbourgi vitán az Európai Néppárt részéről elsőként Esteban González Pons frakcióvezető-helyettes szólalt fel, aki pártja nevében arra szólította fel az EU-t, hogy azonnali hatállyal indítson jogállamisági párbeszédet Máltával, illetve vizsgálja ki a pénzmosási eseteket a szigetországban.
– Elfogadhatatlan, hogy egy újságíró meggyilkolása kellett ahhoz, hogy az EU foglalkozni kezdjen azzal, ami Máltán történik – közölte.
Hozzátette, az országban zaklatják az újságírókat, olyan bankok zsarolják a független médiát, amelyek részt vesznek a pénzmosásban, és a rendőrség csak hallgat.
Járóka Lívia fideszes képviselő kiemelte: „eddig is tudtuk, hogy az oknyomozó újságírásba bele lehet halni, de hogy mindez az EU-ban történik a 21. században, az elkeserítő, a máltai kormány reakciója pedig igazán sokkoló.”
A politikus úgy vélekedett, nagyfokú tudatlanságra vall, hogy a vitán többen is párhuzamot vontak Málta és Magyarország helyzete között. Emellett felszólította a bizottságot, amely szerinte „feltűnően lassan reagált” a történtekre, hogy kezdjen párbeszédet a máltai kormánnyal, kerülve még a látszatát is a kettős mércének.
