Egy összesen 13,4 millió dokumentumot tartalmazó anyag látott napvilágot a Panama Papers megjelenése után több mint egy évvel, amely a világ offshore pénzügyi rendszereibe enged betekintést. Az elképesztő anyag számos nemzetközi szereplő eddig rejtett tevékenységét fedi fel – ebből nyerhetünk némi rálátást arra, hogy az offshore rendszerek milyen mélyen össze vannak kapcsolódva a világ politikai szereplőivel, milliárdosokkal és a nemzetközi vállalatokkal, és hogy a nemzetközi „csúcselit” ezen része hogyan is kerüli ki az adófizetést.
Az adatok főként egy szingapúri és egy bermudai offshore-szolgáltató cégtől szivárogtak ki. A kiszivárgott iratokat elsőként a Süddeutsche Zeitung szerezte meg, majd az International Consortium of Investigative Journalists nevű tényfeltáró nemzetközi újságírószervezettel karöltve öszesen 360 újságíró dolgozott az anyagon – itthon elsőként (főként a dokumentumok magyar szálairól) a Direkt 36 írt a témáról.
Az offshore területek teljes diszkréciót ígérnek, így olyan cégek létrehozását teszik lehetővé, amelyeknek a tulajdonosi hátterét szint lehetetlen kideríteni. Fontos megjegyezni, hogy önmagában az offshore cégek birtoklása még nem törvényellenes, de ez a rendszer vonzza a pénzmosókat, drogkereskedőket és persze a közvagyonnal visszaélő politikusokat. Ezeknek a cégeknek sokszor még irodájuk, sőt alkalmazottjaik sincsenek, és gyakran adóelkerülés céljából használják őket.
A legrészletesebb anyagok az Appleby és Estera nevű, offshore cégek létrehozásával és tanácsadással foglalkozó társaságok belső iratanyagából származnak. A diszkréciójáról híres Appleby tagja az „Offshore Magic Circle” elnevezésű informális csoportnak, amelyhez a világ vezető offshore tanácsadó cégei tartoznak. A céget Bermudán alapították, de vannak irodái Hongkongban, Sanghajban, a Brit Virgin-szigeteken, a Kajmán-szigeteken és számos más országban is. A cégről kialakult „makulátlan” képpel ellentétben a kiszivárgott fájlok azt mutatják, hogy a cég Iránból, Oroszországból és Líbiából származó kockázatos ügyfeleknek nyújtott szolgáltatásokat, kormányzati auditok hiányosságokat találták a pénzmosás ellen felállított rendszerében, és a bermudai pénzügyi hatóság meg is büntette az Applebyt. A cég az őket ért vádakra úgy reagált, hogy ők teljes mértékben „alávetik magukat a rendszeres ellenőrzéseknek”, és folyamatosan igyekeznek a tőlük megszokott „magas színvonalat” biztosítani.
A Paradise Papers szerint Stephen Bronfman, a kanadai miniszterelnök, Justin Trudeau tanácsadója és közeli barátja összefogott a Liberális Párt egy másik tagjával, Leo Kolberrel és annak fiával, ők így együtt pedig dollármilliókat helyeztek át egy kajmán-szigeteki alapba. A szakértők szerint az offshore manőverekkel kanadai, amerikai és izraeli adófizetést kerültek ki az ügyesen tulajdonosok. Az ügy pikantériája, hogy éppen Bronfman volt az, aki azt ígérte, hogy véget vet az országukban zajló adókiskapuknak, hiszen így „a gazdag kanadaiak jóval kevesebb adót fizetnek, mint a középosztálybeliek, és ez felháborítóan igazságtalan”.
Az „Paradise-iratokon” Donald Trump több mint egy tucat tanácsadója, kabinettagja és nagyobb támogatója is szerepelnek, például Wilbur Ross, aki Trump kereskedelmi tanácsadója. Ross egy hajózási vállalat részvényese, amely egy Kremlhez kötődő orosz energiavállalattól szerzi bevétele egy jelentős hányadát. Ross egy kajmán-szigeteki végen keresztül került bele a hajózással foglalkozó cégbe. De nem Trump kereskedelmi minisztere az egyetlen, aki szerepel a Paradise Papersben, Obama volt (szintén kereskedelmi) minisztere Penni Pritzker két bermudai cégben is részvényes volt, az itteni részvényeit egy olyan cégnek adta el, amelynek ugyanaz a levelezési címe, mint Pritzker chicagói magántőke-befektetési vállalkozásának, haszonélvezőkként pedig Pritzker gyerekei voltak megnevezve.
A dokumentumok alapján II. Erzsébet brit királynő dollármilliókat fektetett egészségügyi és hitelező cégekbe, bár a királynő tulajdonában álló Lancesteri hercegség egyes részleteket megoszt a befektetéseiről, viszont az offshore befektetésekről soha nem közölt semmiféle információt. A kiszivárgott iratok szerint a U2 sztárja, Bono is igénybe vette az adóparadicsomok előnyeit, egy csatorna-szigeteki cég segítségével – írja az ICIJ.org.
