Népirtásért akár életfogytiglanra is ítélhetik a Balkán mészárosát

A hágai Nemzetközi Törvényszék szerdán hirdet ítéletet a Ratko Mladic volt boszniai szerb főparancsnok ügyében.

Edvin Kanka Cudic emberjogi aktivista a múlt héten a Klix.ba boszniai hírportálnak arról beszélt, sok bosnyák azt várja, hogy a hágai törvényszék ne csak a srebrenicai mészárlás vádjában, hanem a további hét településen elkövetett tömeggyilkosságok vádjában is bűnösnek találja Ratko Mladicot, vagyis a Nemzetközi Törvényszék mondja ki: máshol is népirtás történt. A szakember szerint azonban erre nem kerül sor, már nincs sem politikai akarat, sem erkölcsi erő ahhoz, hogy újabb gyilkosságokat nyilvánítsanak népirtásnak.

Ratko Mladicot több mint egy évtizedes bujkálás után 2011. május 26-án fogták el, néhány nappal később pedig kiadták a hágai Nemzetközi Törvényszéknek. Pere 2012-ben kezdődött, a záróbeszédek 2016 decemberében hangoztak el.

Az ítéletet az Alphons Orie vezette bírói testület mondja ki november 22-én 10 órakor. Az elsőfokú ítélet ellen fellebbezést nyújthat be a vád és a védelem is.

Az ügyészség életfogytig tartó börtönbüntetés kiszabását kérte a „Balkán mészárosának” is nevezett Ratko Mladicra, mert – az indoklás szerint – bármilyen ennél rövidebb ideig tartó ítélet sértő lenne az áldozatokra, a túlélőkre és az igazságra nézve. A védelem a vádlott szabadon bocsátását követelte.

Szerbia 2008-ban, illetve 2011-ben fogta el és adta ki a Nemzetközi Törvényszéknek a srebrenicai mészárlás fő felelősének tekintett Radovan Karadzicot és Ratko Mladicot. Előbbit háborús bűnök elkövetése miatt tavaly 40 év börtönre ítélte a hágai testület. A bosnyákok többsége most arra számít, hogy a most 74 éves Mladic is hasonló mértékű büntetést kap.

Ratko Mladic megítélése Bosznia-Hercegovinában és Szerbiában a mai napig vitatott. Bosznia-Hercegovina többségében bosnyákok és horvátok lakta részében egyértelműen háborús bűnösnek tartják, míg a szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságban, illetve Szerbiában inkább hősként tekintenek rá. Már az is megosztja a bosnyákokat és a szerbeket, hogy voltaképpen mi is történt 1995 júliusában Srebrenicában. Míg a bosnyákok szerint kétséget kizáróan népirtás történt, a szerbek szerint nem lehet genocídiumról beszélni, habár elismerik: valóban szörnyű bűncselekmények történtek 22 évvel ezelőtt.