Törvénybe iktatná a brexit időpontját a brit kormány

Bekerülne a tervezetbe, hogy az Egyesült Királyság 2019. március 29-én kilép az Európai Unióból.

Lord John Kerr, a brit diplomácia egyik legtekintélyesebb veteránja, aki a lisszaboni szerződés 50. cikkelyének alapelveit annak idején kidolgozta, az Open Britain nevű EU-párti kampánycsoport pénteki konferenciáján elmondandó – egyes részleteiben előre ismertté vált – beszédében mindazonáltal kijelenti: Nagy-Britannia a brexitfolyamat bármely szakaszában meggondolhatja magát.

Lord Kerr szerint nem vált kötelezővé a kilépés az EU-ból csak azért, mert Theresa May márciusban „elküldte levelét Brüsszelnek” az 50. cikkely aktiválásáról, Nagy-Britannia még mindig szabadon dönthet arról, hogy folytatja-e a kilépési folyamatot.

John Kerr szerint „az újabb és újabb tények felszínre kerülésével” az embereknek jogukban áll megváltoztatni a véleményüket, és az 50. cikkely semmi olyasmit nem tartalmaz, amely ebben megakadályozná őket.

Hasonló véleményt fogalmazott meg Gordon Brown volt munkáspárti brit miniszterelnök a BBC televíziónak adott, csütörtök este ismertetett interjúban. Brown, aki Tony Blair kormányában tíz évig pénzügyminiszter, majd Blair távozása után, 2007-től három évig kormányfő volt, az interjúban kijelentette: meggyőződése szerint jövő nyárra a brexitfolyamat eljut egy olyan válságpontra, amikor a kilépésre szavazók is rájönnek, hogy „nem azt kapják, amit ígértek nekik”.

Brown szerint ugyanis nem igaz, hogy Nagy-Britannia teljes mértékben vissza tudja majd szerezni az ellenőrzést az EU-bevándorlás felett, nem igaz az sem, hogy saját maga határozhatja meg kereskedelmi politikáját, mivel az egyéni kereskedelmi megállapodások elérése az egyes EU-országokkal hosszú évekbe telik, és az sem igaz, hogy a brit törvényalkotás teljesen elszakadhat az EU-tól, mivel az Európai Unió Bíróságának befolyása a brexit után is sokféle módon érvényesülni fog Nagy-Britanniában.

Brown kijelentette: „ez idő szerint” nem javasolná újabb EU-népszavazás kiírását, de szeretné, ha a kilépési tárgyalások végén lehetőség nyílhatna a döntés „újraértékelésére” és annak mérlegelésére, hogy a brexit alternatívájaként nincs-e egy másik, „sorsfordító horderejű lehetőség”, amellyel Nagy-Britannia élhetne, ha mégis az EU tagja marad.

David Davis korábban közölte: elérhető az átfogó kereskedelmi megállapodás az Európai Unióval a brit tagság 2019 márciusában esedékes megszűnéséig. Kiemelte, hogy Nagy-Britannia technikai értelemben egészen az EU-tagság hivatalos megszűnésének pillanatáig nem írhat alá szabadkereskedelmi megállapodást az Európai Unióval. Megfogalmazása szerint azonban ez a kilépés pillanata utáni „első nanoszekundumban” megtörténhet. A miniszter a bizottsági meghallgatáson megerősítette, hogy a kormány vámmentes kereskedelmet biztosító, átfogó szabadkereskedelmi megállapodásra törekszik az EU-val.