David Davis, a kilépési feltételekről szóló tárgyalásokat brit részről összehangoló miniszter a londoni alsóház összpárti brexitbizottságának szerdai meghallgatásán az MTI összefoglalója szerint kiemelte, hogy Nagy-Britannia technikai értelemben egészen az EU-tagság hivatalos megszűnésének pillanatáig nem írhat alá szabadkereskedelmi megállapodást az Európai Unióval. Megfogalmazása szerint azonban ez a kilépés pillanata utáni „első nanoszekundumban” megtörténhet.
A miniszter a bizottsági meghallgatáson megerősítette, hogy a kormány vámmentes kereskedelmet biztosító, átfogó szabadkereskedelmi megállapodásra törekszik az EU-val.
David Davis kiemelte, hogy az Egyesült Királyság és az Európai Unió szabadkereskedelmi tárgyalásai – tekintettel a brit tagságra – teljesen azonos szabályozói rendszerre és a már kiépült, évi 600 milliárd euró értékű kétoldalú kereskedelmi forgalomra alapozódva indulnak.
A miniszter szerint a kormány által célként kitűzött szabadkereskedelmi megállapodáshoz mindezek alapján egészen másféle út vezet, mint egyéb hasonló egyezményekhez, ezért nem lehet figyelembe venni azokat a figyelmeztetéseket, amelyek szerint a kilépési tárgyalásokra rendelkezésre álló szűkös időkeret nem lesz elégséges a szabadkereskedelmi egyezmény kidolgozásához.
Sir Ivan Rogers, Nagy-Britannia előző EU-nagykövete, aki idén váratlanul lemondott tisztségéről, élesen bírálta a kormány brexitstratégiáját, távozása előtt ismertté vált állásfoglalásában nem nevezte kizártnak, hogy az EU-val folytatott brit kereskedelem jövőbeni feltételeiről szóló tárgyalások a hasonló egyezmények tapasztalatai alapján akár a 2020-as évek közepéig is elhúzódhatnak.
A minap azonban Theresa May brit miniszterelnök is hangsúlyozta, hogy a London által célként kitűzött szabadkereskedelmi megállapodás nem hasonlítható a más országok által követett mintákhoz, tekintettel a már meglévő keretrendszerre.
May a brexittárgyalásokról tartott múlt heti alsóházi tájékoztatójában kijelentette: kormánya olyan egyedi és nagyratörő gazdasági partnerséget javasol az Európai Uniónak, amely tükrözi azt a példátlan helyzetet, hogy e partneri viszonynak mindkét fél azonos szabályokkal és szabályozókkal indul neki.
Az Egyesült Királyság fenntartja maradéktalan elkötelezettségét a kétoldalú szabadkereskedelem mellett, és ehhez olyan keretrendszerre lesz szükség, amely lehetővé teszi egyrészt a szabályok összehangolását az EU-val, de az eltérést is e szabályoktól olyan pontokban, amelyekben London ezt szükségesnek látja – fogalmazott a kormányfő.
Theresa May szerint az Egyesült Királyság ugyanakkor elveti az olyan új kapcsolatrendszert az EU-val, amelynek alapja az Európai Gazdasági Térségben (EEA) viselt tagság lenne, ugyanis az EEA-tagság azt jelentené, hogy Londonnak a jövőben is automatikusan és teljes mértékben el kellene fogadnia az új EU-szabályokat, amelyek kidolgozására viszont uniós tagságának megszűnése után csekély befolyása lenne.
A brit kormány olyan jellegű szabadkereskedelmi megállapodásra sem törekszik, amilyet Kanada kötött az EU-val, mivel ez olyan korlátokat emelne a kölcsönös piaci hozzáférés elé, amelyek sem a brit, sem az EU-gazdaságnak nem válnának hasznára – mondta minapi alsóházi felszólalásában a miniszterelnök.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke pénteken Brüsszelben egyébként úgy fogalmazott: korrekt, kiegyensúlyozott, tisztességes megállapodásra van szükség a brexitről. Hozzátette, a megállapodásoknak sikerre kell vezetniük, Theresa May kormányfő meg tudja győzni a briteket a megegyezés fontosságáról és részleteiről.
Az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk is túlzónak minősítette a brexittárgyalások megfenekléséről szóló híreket, még ha jelenleg holtpontról lehet is beszélni. Az ülést lezáró sajtótájékoztatóján reményét fejezte ki, hogy a decemberi EU-csúcson sikerül továbblépni a jövőbeli kapcsolatok kérdését érintő második tárgyalási szakaszra. „Bár nem sikerült elegendő előrelépést elérni, ez nem jelenti azt, hogy egyáltalán ne történt volna haladás” – mondta Tusk.
London és az unió június 19-én kezdte meg Brüsszelben a kiválás feltételeiről folytatott tárgyalásokat, miután a brexitről tartott népszavazáson 51,9 százalék szavazott a kiválás mellett. A tárgyalások a tervek szerint 2018 novemberéig tartanak, ami után a tagállami parlamenteknek fél évük van a megállapodás ratifikálására.
