Csehországban egyértelműen Andrej Babis évének minősíthető 2017. A szlovák-magyar származású multimilliárdos vállalkozóból lett politikus gyakorlatilag az egész évben a közélet figyelmének középpontjában volt, és neve szinte le sem került a televíziók képernyőjéről, az országos napilapok első oldalairól. Az 1954-ben született Andrej Babis Csehország második leggazdagabb állampolgára: vagyonát mintegy 88 milliárd koronára, azaz 1000 milliárd forintra becsüli a Forbes magazin. Az év nem a legjobban kezdődött számára: miután januárban életbe lépett az összeférhetetlenségi törvény módosítása, miszerint kormánytagok nem birtokolhatnak nagyvállalatokat és országos médiákat, a pénzügyminiszter Babisnak speciális, úgynevezett megbízotti alapokba kellett helyeznie az Agrofert holdingot és a szintén tulajdonában lévő sajtóorgánumokat, köztük a Mladá fronta Dnes és a Lidové noviny befolyásos országos napilapokat.
Bár ennek megtétele után Babis formálisan már megfelelt a törvény követelményeinek, a cseh politikai színtér szinte minden pártja és a média nagyobbik része továbbra is támadta, minek következtében a politikus májusban távozni kényszerült a koalíciós kormányból. Folyamatos bírálatok érték múltbeli tevékenysége miatt, elsősorban azt vetik szemére, hogy a rendszerváltás előtt állítólag együttműködött a kommunista állambiztonsággal, és tíz éve jogtalanul jutott uniós pénzekhez. Ez a Capí hnízdo (Gólyafészek) nevű szabadidőközpont ügye. A létesítmény az építésének éveiben, 2007-ben és 2008-ban a cseh sajtó szerint az Agrofert holdinghoz tartozott, amelynek egyetlen tulajdonosa akkor Andrej Babis volt. Ezután a cég ismeretlen tulajdonba került, minek következtében – mint kisebb vállalkozás – jogosultságot szerzett az ilyen vállalatok számára kiírt EU-támogatásra. Amennyiben az Agrofert része maradt volna, nagyvállalatként nagy valószínűséggel nem kaphatott volna uniós támogatást. A szabadidőközpont 50 millió koronás (580 millió forint) uniós támogatást szerzett. Néhány, a pályázatban meghatározott év után újra az Agrofert része lett. Az ügyet a Csalás Elleni Európai Hivatal (OLAF) is vizsgálja.
A cseh rendőrség bűnügyi eljárást indított Babis ellen, a politikust uniós támogatással való visszaéléssel vádolják. A képviselőház megfosztotta a politikust mentelmi jogától, és kiadta a rendőrségnek. Az októberi választáson Andrej Babis új mandátumot szerzett, de a rendőrség ismét kérte a parlamenttől az időközben miniszterelnökké lett politikus kiadatását. Erről azonban már csak 2018-ban születik döntés. Nem zárult le az ügynökvád sem, és Babis mindkettő miatt továbbra is a támadások kereszttüzében áll.
Májusban Andrej Babis minden követ megmozgatott azért, hogy ne kelljen távoznia a pénzügyminiszteri tisztségből, de Bohuslav Sobotka szociáldemokrata kormányfő végül keresztülvitte akaratát. A prágai sajtó úgy véli: ekkor Babis, bár az általa vezetett Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO 2011) mozgalom tagja volt a kormánynak, tulajdonképpen arra kapott lehetőséget, hogy attól kezdve már koalíciós partnereit is támadhassa, bírálhassa, és minden erejét a választási kampányra fordíthassa. Az eredmény nem maradt el: az ANO magasan megnyerte az októberi választást, és a 200 tagú alsóházban 78 mandátumot szerzett. Csehország új kormányfője nem győzi hangsúlyozni: úgy kapott bizalmat a választóktól, hogy ismerték a politikai ellenfelei által ellene felhozott vádakat.
A büntetőeljárás esetleges felújítása miatt azonban úgy néz ki, hogy az ANO elnöke – legalábbis az első próbálkozásra – nem fog tudni többségi támogatottságú kormányt felállítani. Szinte minden párt elutasította. Kisebbségi kormánya, amely az ANO képviselőiből és független szakemberekből áll, január 10-én terjeszti a parlament elé programját és kér bizalmat maga iránt. Milos Zeman államfő, aki Babis nagy szövetségesének számít, már előre jelezte: amennyiben megbukna az első kormányalakítási kísérlet, a második körben is Babist fogja megbízni a kabinet megalakításával. Egyes vélemények szerint ez már sikeres lehet, de a siker nem vehető biztosra.
Andrej Babis tehát eddigi közéleti karrierje csúcsára érkezett. A 2017-es év azonban Csehország számára is sikeresnek minősíthető. A gazdaság jól teljesít, s az eddigi eredmények szerint 4 százalék körüli gdp-növekedés várható. A reálbérek gyorsan emelkednek, az országos átlag 29 ezer korona (334 ezer forint) körül van, a munkanélküliség 4 százalék alá csökkent. Bár a társadalom politikailag megosztott, vagy inkább sokrétű, a szociális feszültség minimális, és az országban nyugalom honol.
Bár Csehországban nincsenek illegális bevándorlók, a prágai kormányzat következetesen tartja a visegrádi négyek közös vonalát, és az Európai Unióban elutasítja a kvótákat. Brüsszel emiatt Csehország ellen – ahogy Magyarország és Lengyelország ellen is – kötelezettségszegési eljárást indított. Babis személyes találkozót kért Jean-Claude Junckertől, az Európai Bizottság elnökétől, hogy megpróbálja meggyőzni őt Prága – és a V4-ek – álláspontjának helyességéről. Csehország elutasítja az illegális bevándorlást, a munkaerő-behozatalt támogatja és ösztönzi, elsősorban Ukrajnából. Csehországban jelenleg már mintegy 550 ezer külföldi él, s a gazdasági kamara szerint sürgősen legalább további 200 ezer idegenre lenne szükségük a cégeknek. Ezt Andrej Babis is támogatja.
A cseh–magyar kapcsolatok 2017-ben is problémamentesek, és jól fejlődtek, amit Áder János államfő decemberi hivatalos látogatása is bizonyított. A kereskedelmi forgalom értéke 8 milliárd euró körül mozog. A mintegy tízezres csehországi magyarságot a cseh kormányzat is támogatja. Legnagyobb szervezetük, a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége képviselve van a prágai kormány mellett tanácsadóként működő kisebbségi tanácsban.
