Botrány szakította meg hétfőn Törökországban a Cumhuriyet (Köztársaság) című kormánykritikus napilap terrorizmussal vádolt 17 vezetőjének és munkatársainak perét Isztambulban.
A hétfői meghallgatást rövid időre azért kellett megszakítani, mert Abdurrahman Orkun Dag bíró kivezettette a tárgyalóteremből Ahmet Sik oknyomozó újságírót, aki védőbeszédében az ankarai vezetést „kegyetlenségre felesküdött autoriter rezsimnek” nevezte. Sik, miután kivezették a teremből, politikai pernek minősítette az eljárást.
Murat Sabuncu főszerkesztő az incidens nyomán – tiltakozása jeléül – megtagadta, hogy a bírósághoz szóljon.
A Reuters szerint a törvényszék március 9-re napolta el a tárgyalást, azzal, hogy fenntartotta négy vádlott hatósági őrizetben tartását. A per július 24-én kezdődött, a legtöbb vádlott esetében a bíróság már korábban úgy döntött, hogy szabadlábon védekezhet az eljárás időtartama alatt, de a napilap négy munkatársa, a tizennégy hónapja raboskodó Murat Sabuncu főszerkesztő, Akin Atalay, a lap igazgatótanácsának elnöke, Ahmet Sik oknyomozó újságíró és Emre Iper, a lap könyvelője továbbra is rács mögött marad.
Az isztambuli igazságügyi palota épülete előtt többtucatnyian követeltek „igazságot minden újságírónak”. Egyes aktivisták a Cumhuriyet aktuális címlapját tartották fel, amelyen „Igazságot most azonnal” volt olvasható.
A Cumhuriyet munkatársait azzal vádolják, hogy támogatják a szakadár Kurdisztáni Munkáspártot (PKK), a 2016. júliusi katonai puccskísérletért felelőssé tett Fethullah Gülen muzulmán hitszónok nemzetközi mozgalmát, illetve a Forradalmi Népi Felszabadítási Párt-Front (DHKP-C) nevű szélsőbaloldali csoportot. Ezeket a tömörüléseket a török hatóságok fegyveres terrorszervezetnek tekintik.
A vádlottak tagadják a terhükre rótt vádakat, és azt állítják, Recep Tayyip Erdogan török államfő így akarja elhallgattatni bírálóit.
A tavalyi hatalomátvételi kísérlet óta több mint 50 ezer embert börtönöztek be Törökországban, köztük legalább százötven újságírót. A tisztogatások keretében mintegy 150 ezer embert bocsátottak el állásából. A folyamat miatt a jogvédők rendszeresen aggodalmuknak adnak hangot, az európai országok vezetői pedig kemény kritikával illetik Ankarát.
