A Brit Kiskereskedelmi Szövetség (BRC) szerint alapvető fontosságú importtermékek jelentős drágulásához vezethet, ha Nagy-Britannia a brit EU-tagság megszűnésének napjáig nem tud kétoldalú kereskedelmi megállapodásokat kötni azzal a többtucatnyi külső partnergazdasággal, amellyel az Európai Unió teljes jogú tagjaként jelenleg vámmentesen vagy nagyon alacsony vámmal kereskedik. A BRC kedden Londonban közzétett tanulmánya kiemeli, hogy az EU-nak 73 külső országgal van kedvezményes vámfeltételű kereskedelmi megállapodása, az egyezményeknek Nagy-Britannia is haszonélvezője – írja az MTI.
A szervezet szerint azonban ha nem sikerül kétoldalú szerződésekkel érvényesíteni a megállapodások feltételrendszerét, akkor az EU által kötött egyezmények Nagy-Britanniában hatályukat vesztik a brit EU-tagság megszűnésének várható időpontja utáni első napon, 2019. március 30-án. A BRC adatai szerint a brit import 58 százaléka érkezik az EU-ból, illetve azokból a gazdaságokból, amelyekkel az uniónak a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) általános szabályrendszerénél jóval kedvezőbb vámfeltételeket nyújtó megállapodása van. A szervezet öt olyan importtermékcsoportot azonosított, amely kiskereskedelmi szinten különösen árérzékenynek bizonyulhat a jelentősen megemelkedő vámokra: a ruházati cikkek, a gyümölcs- és a zöldségfélék, a borok, valamint a tengeri hal.
A szövetség kimutatta, hogy a Törökországból – Nagy-Britannia első számú nem uniós ruhaimportforrásából – érkező ruházati termékeket a jelenlegi teljes vámmentesség helyett 12 százalékos vám terhelné, ha a brit EU-tagság megszűnésének másnapjáig nem sikerülne érvényesíteni az Európai Unió és Törökország kereskedelmi megállapodásának feltételrendszerét a kétoldalú brit–török kereskedelemben. Ugyanez érvényes a Tunéziából importált ruházati cikkekre is.
A BRC számításai szerint az Egyiptomból érkező gyümölcsféléket a mostani 2,6 helyett 13 százalékos, a Peruból és Chiléből vásárolt gyümölcsöket 1,5, illetve 1,7 helyett szintén 13 százalékos, a marokkói zöldségféléket 0,8 helyett ugyancsak 13 százalékos, a Norvégiából és Izlandról beszerzett halat 5,2, illetve 3,4 helyett 11 százalékos, a dél-afrikai borokat 2,4 helyett 4 százalékos, a Seychelle-szigetektől vásárolt feldolgozott haltermékeket 0 helyett 27 százalékos vám terhelné.
A BRC keddi tanulmánya szerint mindez óhatatlanul az alapvető élelmiszerek és ruházati termékek kiskereskedelmi árának növekedéséhez vezetne Nagy-Britanniában, még további terheket róva a brit fogyasztókra, akiknek pénzügyi helyzetét már most is alaposan kikezdi a gyorsuló infláció. A tizenkét havi brit infláció a múlt hónapban 3,1 százalékos volt, 2012 márciusa óta a leggyorsabb. A brit kormány által a Bank of England – a brit jegybank – számára előírt éves inflációs cél 2 százalék. A brit statisztikai hivatal (ONS) friss kimutatása szerint ugyanakkor a heti átlagos nominálbér az augusztustól októberig tartó három hónapban 2,3 százalékkal emelkedett éves összevetésben, és ez az adott időszak átlagos éves inflációjával együtt számolva 0,4 százalékos reálbércsökkenést jelent.
