Szabályozástechnikai gesztusokkal ösztönözné a Bank of England a Londonban jelen lévő EU-s székhelyű külföldi bankokat arra, hogy a brit uniós tagság megszűnése után is maradjanak a Cityben – értesült az MTI.
A brit jegybank szerda este Londonban ismertetett, rendkívül összetett, harminckét oldalas javaslatcsomagjának lényege az, hogy az európai bankok a brexit után is helyi fiókintézményként működtethetnék nagybani pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó londoni érdekeltségeiket ahelyett, hogy igen költséges módon újonnan feltőkésítendő, külön tőkemegfelelési kötelezettségekkel működő leányvállalatokká kelljen átalakítaniuk őket.
A Bank of England a szerdán bemutatott tanulmányban nem titkolja, hogy a brit pénzügyi stabilitás fenntartását is szem előtt tartotta, amikor összeállította az egyelőre konzultációs jellegűnek nevezett javaslatcsomagot.
A jegybank adatai szerint jelenleg 160 külföldi bankcsoport tart fenn fiókintézményt Londonban, ezek közül 77 székhelye van az Európai Gazdasági Térségben (EGT). E bankok a brit piacon, illetve brit fiókintézményen keresztül a külföldi piacokon pénzügyi szolgáltatási tevékenység folytatását lehetővé tévő jogosítványrendszer, a paszporting alapján működnek.
Az EGT-nek az EU-országok mellett az Európai Unióval szoros szerződéses együttműködést folytató Norvégia, Izland és Liechtenstein is tagja.
A Bank of England szerdai tanulmánya szerint e külföldi székhelyű londoni bankfiók-intézmények a brit bankrendszer teljes eszközállományának hozzávetőleg 30 százalékát adják, ez 4000 milliárd font (több mint 1,4 billiárd forint) banki eszközértéket jelent.
Nemrég a központi bank kormányzója, Mark Carney is hangsúlyozta a City fontosságát. Egy londoni üzleti rendezvényen elmondta: a pénzügyi szolgáltatási szektor a brit bruttó hazai össztermék (gdp) 7 százalékát adja, egymillió alkalmazottat foglalkoztat, és évente 70 milliárd font (25 billió forint) adót fizet. Ez a brit költségvetés teljes adóbevételének 11 százaléka. A Bank of England kormányzója kiemelte azt is, hogy a pénzügyi szolgáltatási szektor a brit gazdaság legfontosabb exportőre, az ágazat külkereskedelmi többlete évente 60 milliárd font, a brit gdp-érték 3 százaléka.
A City pénzügyi szolgáltatási cégei bonyolítják a többi huszonhét EU-tagország részvény- és kötvénykibocsátási ügyleteinek több mint a felét, valamint az unió devizapiaci forgalmának és az otc kamatpiaci származtatott termékek uniós kereskedelmének több mint a háromnegyedét.
A Bank of England szabályozástechnikai ajánlata, amely megkönnyítené a külföldi uniós bankoknak londoni érdekeltségeik megtartását a Cityben, egyelőre egyoldalú gesztusnak tűnik.
Az Európai Bizottság álláspontja szerint ugyanis – amelyet Michel Barnier, a brüsszeli testület brexitfőtárgyalója e héten megerősített – a londoni pénzügyi szektor befektetési szolgáltatásokat nyújtó vállalatai elveszíthetik az euróövezeti piacra szóló paszportingjogosítványaikat, ha Nagy-Britannia tagsága az EU egységes belső piacán megszűnik.
A londoni kormány azonban ennek ellenére sem kívánja fenntartani az ország tagságát az Európai Unió egységes belső piacán az EU-tagság megszűnése után. Az Egyesült Királyság hivatalos érvelése szerint ugyanis e tagsághoz olyan feltételeket kellene teljesíteni, mintha az uniós tagság meg sem szűnne.
