azt vizsgálják, hogy eltérnek-e az ország különböző pontjain az azonos cselekményekért kiszabott büntetési tételek,
s ha igen, ennek mi az oka. Székely Ákos, a Kúria Büntető Kollégiumának vezetője elárulta, a fenti munkához már rendelkezésükre áll egy tanulmány, amely azt mutatja, van ilyen területi eltérés.
A kollégiumvezető emellett felidézte, az elmúlt időszak egyik jelentős büntetőjogi huzavonája a 12 éven aluliak sérelmére, ugyanakkor a sértett beleegyezésével elkövetett szexuális kihasználás megítélése volt. Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Kúria e tárgykörben hozott jogegységi határozatát, mely szerint súlyosabban minősül, ha valaki ilyen bűntettet a felügyeletére bízott vagy a családjába tartozó gyermek ellen követi el. Nem azért – figyelmeztetett Székely –, mert az Ab nem értett egyet ennek tartalmával, hanem azért, mert úgy találták, ennek kimondása jogalkotói hatáskör. A jogalkotó pedig végül eleget is tett a rá háruló feladatnak és beépítette a súlyosítást a törvénybe – mondta a vezető büntetőbíró.
Ugyancsak a büntető ítélkezés központi témája volt ebben az évben a jogos védelem – ezzel kapcsolatban már Kónya István elnökhelyettes szólalt fel. Emlékeztetett, a jogalkotó elkötelezett a bűncselekmények sértettjeinek önvédelmi jogosultsága mellett, és egyértelművé tette, a bűncselekmények minden kockázata az elkövetőt terheli.
Darák Péter elnök bevezetőjében kijelentette, a folyó év a felkészülés éve volt a legfőbb bírói fórum számára. Ehhez kapcsolódva Kalas Tibor, a Közigazgatási Kollégium vezetője leszögezte, felkészültek a jövő évi országgyűlési választásokra.
A Kúria kizárólagos hatáskörrel jár el a választási ügyek kapcsán, ahogyan a népszavazási kérdések hitelesítési ügyeiben is.
A Kúria hitelesítette idén a Római-parton építendő mobilgát, a civiltörvény, az állami vezetők fizetése, a székelyek kisebbségként való elismerése, a képviselők rendszeres vagyonvizsgálata és a korrupciós bűncselekmények elévülhetetlensége tárgyában, így ezekhez az indítványozók megkezdhették az aláírásgyűjtést. Elutasították ellenben többek között a lex CEU és a miniszterelnök legfeljebb egyszeri újraválaszthatósága kapcsán beadott kérdések hitelesítését. Kalas rámutatott, e döntéseket kizárólag a törvényi feltételek vizsgálata alapján hozták, nem tartalmi mérlegeléssel.
